A marketing már a közösségi médián regisztrál
A közösségi média egyre ismertebb fogalom. Tudjuk, hogy a Facebook, az Instagram vagy éppen a LinkedIn olyan internetes struktúrák, ahol a felhasználók kapcsolódhatnak egymáshoz. A netezők 97 százaléka, azaz Magyarországon 5,8 millió ember él ezzel a lehetőséggel. Hatalmas szám – hatalmas lehetőség. Természetesen akkor, ha az üzletet is meglátjuk benne. Ehhez azonban ismernünk kell a felhasználási feltételeket és szabályokat. Ezért minden esetben az adott felületen ennek elolvasásával kell kezdenünk, bármennyire körülményesnek tűnik

A közösségi média egyre ismertebb fogalom. Tudjuk, hogy a Facebook, az Instagram vagy éppen a LinkedIn olyan internetes struktúrák, ahol a felhasználók kapcsolódhatnak egymáshoz. A netezők 97 százaléka, azaz Magyarországon 5,8 millió ember él ezzel a lehetőséggel. Hatalmas szám – hatalmas lehetőség. Természetesen akkor, ha az üzletet is meglátjuk benne. Ehhez azonban ismernünk kell a felhasználási feltételeket és szabályokat. Ezért minden esetben az adott felületen ennek elolvasásával kell kezdenünk, bármennyire körülményesnek tűnik.

Ha ezeken a közösségi hálózatokon kívánjuk hirdetni magunkat, akkor nem hagyományos marketing eszközzel élünk, hanem úgynevezett gerillamarketinget alkalmazunk. „A Nyugaton már elterjedt, Magyarországon még gyéren alkalmazott, a nem tradicionális marketing megoldásokat összefoglaló kifejezést széles körben először Jay Conrad Levison alkalmazta 1984-ben írott Guerrilla Marketing című könyvében. Definíciója szerint alacsony költségvetésű, nem konvencionális marketing-tevékenységet (főleg promóciót) jelent... Újszerű, szokatlan, legtöbbször meghökkentő módszereket használ az üzenetei célba juttatására. Erre fő eszközei az ötletesség, a humor (morbid, abszurd, naturális etc.), illetve az esztétikum etc.” (Forrás: Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve)

„Azon túl, hogy a felhasználók fotókat, videókat tölthetnek fel magukról, és kapcsolatokat kereshetnek egymással, e rendszerekre egyre több alkalmazást készítenek, melyek segítségével a felhasználók pl. apróhirdetéseket adhatnak fel, blogokat indíthatnak, könyveket ajánlatnak egymásnak, vagy úti beszámolókat tehetnek közzé. A legtöbb közösségi hálózat az interneten nyilvános, és bárki által (egy meghívó birtokában) igénybe vehető. A gerillamarketing eszköztárának egyik elengedhetetlen feltétele a szociális hálózatok folyamatos monitorozása, a legnépszerűbb, sok kapcsolattal rendelkező információs pontok feltérképezése." (Forrás: ReVision - BuzzMirror szótár, 2010.)

Tehát itt sem mindegy, mi a célcsoport és az sem, hogyan, kiken keresztül szólítjuk meg. A kapcsolati háló az, ami segítségünkre lesz abban, hogy termékünket, szolgáltatásunkat eljuttassuk azokhoz, akik valóban igényt tartanak rá. Hiszen nincs is jobb annál, ha az ismerősünk kedveléssel vagy éppen megosztással ajánl nekünk valamit.

Azt azonban tudnunk kell, hogy ez nem egy egyszerű feladat. Ahhoz, hogy pontosan azokat érjük el, akiket szeretnénk, alaposan ismernünk kell az adott felület lehetőségeit. Ez alapján választjuk ki, hogy hol találjuk a leendő vásárlóinkat: Facebook? Instagram? Pinterest? A döntéshez tudnunk kell, kik vannak jelen, kiket érhetünk el az adott közösségi hálón. Aztán ismerve a szabályzatot, a termékünket vagy szolgáltatásunkat és természetesen a célcsoportunkat belekezdhetünk a gerillamarketingbe.

Ám be kell lássuk, ehhez olyan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznünk, ami a mindennapi üzleti életbe nem feltétlenül fér bele. Éppen ezért jön létre egyre több vállalkozás, aki ezt a tevékenységet elvégzi helyettünk. Illetve - ha mégis magunk szeretnénk kihasználni ezt a lehetőséget - folyamatosan hirdetnek szakértők tanfolyamokat, online tananyagokat vásárolhatunk, vagy éppen könyveket is beszerezhetünk a témában.

Egy biztos: közösségi média nélkül is lehet üzleti életet élni – csak nem érdemes.

Czoma-Szegedi Nóra ǀ Fotó: stock