Az a lényeg, hogy szeressenek itt élni
A csopaki polgármesteri hivatal előtt, a szépen kiépített parkolók mögött tíz szőlőtőke tűnik fel az érkezőnek, rajta ősz-végi szőlőfürt-maradványok. Közelebb érve a kis fatáblákon sorakozó nevekből látszik, hogy régi magyar szőlőfajták izgalmas bemutatóhelye ez. Ambrus Tibor polgármester, bár negyedik ciklusát tapossa, megőrizte vállalkozói mentalitását: bármibe belefog, hogy Csopakot még rendezettebbé, barátságosabbá és még élhetőbbé tegye. Személyesen parkosít, olykor békít a polgárok vitás kérdéseiben, de még borászkodni is megtanult, hátha Csopak élén szükség lenne rá.

Idén márciusban Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata címmel tüntette ki több évtizedes közéleti tevékenységéért. Csopak egyik legismertebb borásza, Jásdi István a borászok borásza lett idén, és még a szüret is jó volt. Sikeres évet zártak?

Ritkaság egy ilyen év, ami mögött állunk. Csopak gazdálkodásában az idegenforgalom és a szőlészet-borászat a két meghatározó tényező. Előbbiben messze rekord évet zártunk – a strand bevétele 30%-kal haladta meg az előző évit –, utóbbit tekintve pedig kiváló szüreteink voltak. Jó évjárat lesz az idei megfelelő cukorfokkal, savtartalommal, úgyhogy a borászaink is jókedvűek! Reméljük, ez egy meghatározó trendnek az eleje.

Az eleje? Úgy tudom, Csopak már évek óta felfelé ívelő időszakát éli, legalábbis több felmérés az ország leggazdagabb településének kiáltotta ki. Tudja, hogy jelenleg hol állnak ebben a rangsorban?

Az említett felmérés – amely az elmúlt 2-3 évben el is tűnt – félrevezető volt, mivel a vásárlóerőt vette alapul. Vagyis azt mutatta, egy főre vetítve hol a legmagasabb a befizetett személyi jövedelemadó. Ebből az adóból az önkormányzat egyáltalán nem részesül, tehát a pontos megfogalmazás az lett volna, hogy a Csopak állandó lakosságát alkotó emberek átlagosan az egyik legmagasabb bejelentett jövedelemmel rendelkeznek az országban. E tekintetben ma is országosan 1-3. helyen állhatunk.

Negyedik ciklusa végéhez közeledik. Honnan hová jutott el, ami a településsel kapcsolatos tervek megvalósulását illeti?

Amikor polgármester lettem, akkor egy jó települési közösség kialakítását tartottam szem előtt. Nagyon fontos volt, hogy biztonságos település legyünk, hogy jól érezzük magunkat. Szeressenek itt élni, ide jönni, itt ingatlant vásárolni az emberek, teljesen mindegy, hogy egy napig, egy hétig, vagy örökre. Ha ők ezt a képet sugározzák kifelé, akkor mások számára is vonzóvá teszik Csopakot. Mai napig is ez a legfontosabb.

Melyek voltak Csopak fejlődési irányai, főbb célkitűzései?

Amikor polgármesterré választottak, tartottunk a falu életének fontos szereplőivel egy egész napos együttgondolkodást, hogy meghatározzuk a jövőt. Már ekkor látszott, hogy a fiatal értelmiségnek, a kisgyerekes családoknak szerettünk volna otthona lenni. Kb. tíz évvel ezelőtt első dolgunk volt a strandon bevezetni a wifi-hálózatot, és rengetegen jöttek azért, mert itt tovább tudták folytatni a munkájukat. A kisgyerekesek számára játszótereket, homokfövenyeket létesítettünk. Mára az óvodában harmadik csoportot kellett létesíteni, az iskolában pedig az elmúlt 5 évben 92-ről közel 160-ra nőtt a gyereklétszám. A korábbi elöregedő tendenciához képest folyamatosan nő a lakosságszám – most kétezer körüli – és gyarapszik a gyereklétszám, ami egy ilyen kis település számára komoly jövőt mutat.

Csopak mára márkanévvé vált, nagyon szeretnek ide jönni a turisták és úgy tűnik, a helyi lakosok is büszkén viselik csopakiságukat. Létezik az a fajta csopaki szellemiség, amit a település sugároz?

Létezik. Amikor például a máshonnan ide költözőknek problémájuk volt az iskolával, azt mondtam nekik: azért költöztetek Csopakra, mert abba szerettetek bele, ami. Itt csopaki az iskola is, annak minden adottságával, hát ne akarjátok, hogy városi iskola legyen! Ennek az iskolának épp az a bája, hogy itt van, falun, hogy a gyereket reggel el lehet engedni egyedül, oda tud sétálni biztonságosan. Amit a település adni tud, hogy megtanuljon a gyerek úszni, vitorlázni, egy nyugodt természeti környezetben éljen, azt Csopak mind megadja. Együtt élünk a természettel.

Egy mediterrán településtől ezt is várja az ember. Mi adja Csopak különleges hangulatát?

Szerintem az, hogy egy szerethető hely, ahová, ha bejön valaki, egyszerűen jól érzi magát. Az elmúlt tíz évben sokat dolgoztunk azon, hogy erősítsük Csopak mediterrán hangulatát. A közterületeken igyekeztünk visszatérni a régi, meghatározó karakternövényekhez. Több ezer mandulafát osztottunk ki a helyieknek, de ugyanígy előnyben részesítettük a fügét, a levendulát. Ehhez jön még a szőlő, hogy elérje azt a mediterrán hatást, amely Csopakot ma meghatározza.

A fejlesztéseiknek két iránya látszik: részben szeretnék kiszolgálni az ide érkező turistákat, másrészt törekszenek a természetvédelemre, fenntarthatóságra. Mindez hogyan egyeztethető össze?

Úgy gondolom, nem kell mindent csinálni, de amit igen, azt csináljuk magas szinten. Működjön magas színvonalon a strand, az ügyintézés, a szolgáltatások, iskola, óvoda, hivatalok, legyen tiszta a település. A legnehezebb kérdés a szőlészet-borászat témaköre. A táj jellegét és a borainkat adó szőlőterületek megóvása érdekében fontosnak láttuk védetté nyilvánítani a csopaki szőlőt. Ezeken a területeken 1 hektárig nem lehet építkezni, tulajdonképpen így alakult ki a mai pincészeteink-borászataink többsége.

A rendszerváltoztatás előtt élt rossz napokat is a rizling; mára szerencsére országos trenddé vált a minőségi bor előállítása. Az e téren elvárt magas teljesítmény mérésére hozták létre a Csopaki Kódexet?

Több mint 10 éve annak, hogy leültünk a helyi borászokkal, és megfogalmaztuk azt a közös igényünket, hogy minőségi bort állítsunk elő. De milyen a jó bor? Ennek megállapítására hoztunk létre mintegy négy évvel ezelőtt egy minőségbiztosítási rendszert, amit Csopaki Kódexnek neveztünk el. Mai napig az önkormányzat tulajdonában van, de a borászok működtetik. Ők döntöttek a kritériumrendszerről, ahogy arról is, hogy kinek a részére adjuk ki.

Lehet még tovább fokozni az idegenforgalmi föllendülést?

A strandunk fogadóképessége véges, gondolkodunk a megoldásokon. A szezon megnyújtásához pedig még szükség lenne egy vagy két négycsillagos, téliesített szállodára Csopakon, most nem tudjuk kiszolgálni a szállásigényeket. Idén az idegenforgalmi alapunk terhére 2,7 millió forint összegű pályázatot írtunk ki elsősorban idegenforgalmi szálláshelyek fejlesztésére.

Milyen főbb fejlesztésekről tud beszámolni?

Jövőre komoly, 200-250 millió forint összegű útrekonstrukciós beruházást tervezünk a 71-es főút alatti részen, az üdülőtelepnél. Ez belügyminisztériumi és saját forrásból valósul meg. Strandfejlesztésre, bővítésre, és egyebek mellett egy wellness-részleg kialakítására 46,4 millió forintot nyert a település a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán. Nemrég adtuk át a Csopaki Református Általános Iskola 14,3 millió forint állami pályázati pénzből megvalósult napelemrendszerét, amely a teljes saját villamosenergia-igényét kielégíti az épületnek. Fejlesztettük, vizesblokkokkal láttuk el a Csopaki Üdülőfalu és Kemping megyei önkormányzattól bérelt létesítményét, amely turistaszálláshelyként szinte már a teljes jövő évre betelt. És reményeink szerint Advent első vasárnapján megszólal a Csonkatorony új harangja, amely közadakozásból készül. Azt mondanám, Csopakon folyamatosan zajlanak fejlesztések, amelyek saját erőből évente néhány 10 millió forintos ráfordítással járnak, emellett igyekszünk pályázni. Nem akarunk nagyobbak lenni, mint amekkorák vagyunk, inkább próbálunk még magasabb színvonalat elérni.

Csopaki Üdülőfalu és Kemping

A Csopak Üdülőfalu és Kemping 2013-ban nyitotta meg újra kapuit a volt Ifjúsági Tábor területén. A csöndes környezetben, a gyermekbarát strandtól pár perces sétára található, többfős, felújított szobák a nyári rendezvények, tematikus táborok, a Koloska-völgybe vagy a helyi pincékhez vezető túrák kedvelt szálláshelyei. A kempinget a működtető csopaki önkormányzat folyamatosan fejleszti.

Juhász Rita | Fotó: Domján Attila