AMIKOR A GAZDASÁG ÉS A NYUGDÍJAS IS NYER
Bár az élethosszig tartó tanulás fogalma és az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése már az évezred elején elkezdte átrajzolni az elképzeléseinket a munka világáról, a nyugdíjasokra még mindig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint akik már csak a jól megérdemelt pihenésre vágynak. Ideje azonban rájönni, hogy a nyugdíjasokban rengeteg a potenciál és alkalmazásuk segítséget nyújthat az olyan égető kérdésekben is, mint a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet.

Bár az élethosszig tartó tanulás fogalma és az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése már az évezred elején elkezdte átrajzolni az elképzeléseinket a munka világáról, a nyugdíjasokra még mindig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint akik már csak a jól megérdemelt pihenésre vágynak. Ideje azonban rájönni, hogy a nyugdíjasokban rengeteg a potenciál és alkalmazásuk segítséget nyújthat az olyan égető kérdésekben is, mint a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet.

2017. július 1-jén a kormány döntése alapján közérdekű nyugdíjas szövetkezet néven új társulási forma jelent meg a jogban. A diákszövetkezetek mintájára létrehozott vállalkozási forma célja, hogy lehetőséget biztosítson a fizikailag és szellemileg aktív időskorúaknak jövedelmük kiegészítésére, anélkül hogy az veszélyeztetné nyugdíjuk folyósítását. Törvényileg ugyan erre eddig is volt mód, ám csak meglehetősen korlátozott keretek között: mindössze a versenyszférában dolgozók számára, ha pedig valaki 40 év után ment nyugdíjba, csupán a minimálbér 1,5-szereséig kaphatta a nyugdíját és a munkabérét egyszerre.

Ezzel szemben a szövetkezeti forma egyáltalán nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását, adózási szempontból pedig a legkedvezőbb: a tagok járandóságát nem terheli sem a 22 %-os szociális hozzájárulási adó, sem egészségbiztosítási járulék, csak a 15%-os személyi jövedelemadó. Emellett a nyugdíjasok rugalmas munkaidőben dolgozhatnak, miközben szociális életüket is ápolhatják. Az új forma bevezetésével azonban nem csak ők nyerhetnek: a kezdeményezés nem titkolt célja a jelenlegi gazdasági helyzetben kialakult munkaerőhiány ellensúlyozása is.

Betömni a rést

Hazánk gazdasága mára felemelkedő ívet vett: a vállalkozások egyre több megrendelést kapnak, a munkanélküliségi ráta pedig 2010 óta 10,3%-ról 5%-ra csökkent. Üröm az örömben, hogy a munkaerőhiány viszont megnőtt, és épp ezt a fejlődést veszélyezteti. A KSH 2017/II. negyedévi adatai szerint a legnagyobb hiány a feldolgozóiparban jelentkezik, ahová több mint 19 ezer főre lenne szükség, de a kiskereskedelem, a gépjárműjavítás, a szállítás-raktározás, a turizmus-vendéglátás, a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy területén is jól jön a segítség. A diákok alkalmazása egy pontig mankót jelenthet, de a kapacitásaik végesek.

„Ebben a helyzetben óriási segítséget jelent a nyugdíjasok foglalkoztatása – mondja Dolgos Attila, az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke. – A munkaadók tapasztalt és szakképzett munkaerőhöz juthatnak, akiknél nem kell külön időt szakítani például a betanításra, hiszen jó esetben ugyanazt a munkát végezték évekig. Természetesen az, hogy jóval nagyobb számban lesznek jelen nyugdíjasok a munkaerőpiacon, nem fogja megoldani azt a nagyon magas munkaerőhiányt, ami kialakult, csak csillapítja, tüneti kezelésként szolgálhat. Ugyanakkor nagyon hasznos, hogy keretek közé foglalt módon tudunk foglalkozni a nyugdíjasokkal. A szövetkezetek révén felmérjük a dolgozni vágyók igényeit, személyes kompetenciáit, hogy milyen munkát és milyen időintervallumban szeretnének végezni, majd ez alapján kiválasztjuk a partnerlistánkból a mindenki számára legmegfelelőbb lehetőséget. Tulajdonképpen szinkronba hozzuk a keresletet és a kínálatot.”

Példamutatás és közösségi lét

A nyugdíjas munkaerő foglalkoztatása azonban nem csak önmagában értékes. „Szerencsés esetben, ha egy időskorú és egy diák együtt tevékenykedik, tapasztalatátadásra is van lehetőség – folytatja Dolgos Attila. – Rengeteget tanulhatnak a fiatalok is, és itt nem feltétlenül csak szakmai részletekre gondolok. Az Y generáció már úgy szocializálódott, hogy kevésbé lojális a céghez, nem olyan pontos a munkakezdés idejét illetően. Egy nyugdíjas értékrendjében ezek viszont alapvetőek, és a példamutatás részükről nagyon fontos.”

A pozitív társadalmi visszahatás oda-vissza is működik. Pszichológusok szerint a boldogabb nyugdíjas években a társasági létnek és a munkavégzésnek nagy szerepe van, amit Dolgos Attila is alátámaszt: „Az emberek nagy része azért jön be hozzánk, mert szeretne társaságban lenni. A szellemi és fizikai egészségmegőrzés is vezérli őket, hiszen a közösséghez tartozás lelkileg is pozitív hatással bír, a munkavégzés révén pedig úgy érezhetik, ők is hasznos tagjai a társadalomnak.”

Egyre többen kopogtatnak az ajtón

A kormány ötlete, úgy tűnik, betalált és sorra jönnek létre a szövetkezetek. Elsőként a Meló-Diák mintájára létrejött, országos lefedettségű Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet lépett, négy nagy szövetkezetet létrehozva: a Pesti Szomszédokat, a Balatontól délre található területekre koncentráló Déli Szomszédokat, a Dunától keletre fekvő részért felelős Keleti Szomszédokat, illetve a már említett Északi Szomszédokat. A szervezet már az összes megyeszékhelyen megnyitotta irodáját, megyénkben pedig Veszprém mellett egy Pápán is üzemel.

„Folyamatosan növekszünk, egyre több partner cégünk realizálta a nyugdíjas igényt és folyamatos az érdeklődés is – tájékoztat Dolgos Attila. – Jelenleg mintegy 250 regisztrált tagunk van, akiknek a fele már munkába állt. Meglepő módon nagyon sokan találnak ránk az online médián keresztül – ám ez is mutatja, van erő a nyugdíjasokban.

Kisokos

-Alapítási, belépési kritérium: öregségi nyugdíj vagy 40 éves korkedvezmény
-Minimum 7 alapító tag, 90%-ban öregségi nyugdíjas
-A tagok tagdíjat fizetnek
-A nyugdíjas munkavállalónak kötelezően jár a minimálbér (felső korlát nincs)
-A munkaadónak semmilyen járadékot nem kell fizetnie a nyugdíjas munkavállaló után
-A munkavállalót csak a 15%-os szja terheli
-A szövetkezeti jogviszonyban minden adminisztrációs terhet (bérszámfejtés, bérutalás, üzemorvosi beutalás stb.) a szövetkezeti munkatársak végeznek

Tapasztalataink szerint hetente 2-4 napot szeretnének dolgozni, akkor viszont 80%-ban szeretnék ledolgozni a 8 órát. Életkori sajátosságaik miatt azonban inkább a délelőttöt preferálják, az éjszakás műszak szóba sem jöhet, a hétvége pedig abszolút a családé. Szerencsére ebben a partnerek is rugalmasak, és ha kell, átcsoportosítják a feladatokat, vagy ülve végezhető lehetőséget biztosítanak a szépkorúaknak.”

A szakember úgy látja, a nehézségek Veszprémben is ugyanazok, mint az országban. „A legnagyobb munkaerőhiány az autóiparban jelentkezik, a szegmensben ténykedő cégek rögtön be is jelentkeztek hozzánk. Hatalmas igény van a kereskedelemben is, de szinte nem találni olyan ágazatot, ahol ne jönne jól a segítség. Ugyanakkor a nyugdíjas munkavállalók közül az is megtalálhatja a számítását, aki magasabban kvalifikált munkára vágyik. Győri irodánkban például nyugdíjas a projektvezetőnk, de nagyon széles a paletta, a könyveléstől kezdve a bérszámfejtésen át az informatikai feladatok ellátásáig terjedhet a skála, a könnyedebb munkától a felelősségteljes pozíciókig. A plusz munkaerő mindenhol elkél, hosszú távon pedig mindenki nyerhet a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásával.”

Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet
szomszedok.eu
eszakiszomszedok.hu
facebook.com/EszakiSzomszedokVeszprem

Már rövid távon enyhítheti a munkaerőhiányt

A cégek önmagukban már nem boldogulnak a munkaerő kezelésével, így az új szövetkezeti forma nemcsak a munkaerőhiányt csökkentheti, de tehermentesít is. Gazsi Attilát, a Vállalkozók és Szolgáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettesét kérdeztük.

Ön szerint mennyire jó válasz a munkaerőpiac helyzetére a KNYSZ?

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet kihívásokkal teli. Beavatkozásra van szükség a kormány részéről, rugalmasság a munkaadók részéről és kreatív megoldások sokasága a munkaerőpiac szereplőitől általában is. A nyugdíjas szövetkezetek megalakításának lehetősége olyan hasznos válasz, mely már rövid távon is enyhíteni tudja a munkaerőhiányt. Az iskolaszövetkezeteknél már bizonyított, sikeres modell átvétele és gyors bevezetése a következő években nyugdíjasok tízezreinek jelent rugalmas, saját időbeosztásukkal összeegyeztethető munkalehetőséget, a megbízóknak pedig szervezett munkaerőt.

Elegendő ez a lépés?

A probléma összetettebb annál, mint hogy egy-egy vállalkozási forma megoldást jelentsen. A nyugdíjasok foglalkoztatásának megkönnyítése kiváló lépés, emellett azonban fontos további, esetenként fájdalmasabb lépések megtétele, mint a közfoglalkozás visszaszorítása, a közalkalmazottak számának jelentős csökkentése és átvezetése a versenygazdaságba. A foglalkoztatást terhelő járulékok további csökkentése is nélkülözhetetlen, mivel a dinamikus bérkiáramlást a KKV-k jelentős része nem tudja finanszírozni.

Milyen pluszt tud adni az új foglalkoztatási forma a vállalkozásoknak?

Ebben a helyzetben, amikor minden mozgatható munkavállalót megpróbálnak elérni a foglalkoztatók, jelentősen megnőtt a szerepe az atipikus foglalkoztatási formáknak. A munkaerő-kölcsönzés, a munkaerő-közvetítés, az időszakos munkaerőt kínáló szociális szövetkezetek mellett folyamatosan nő az iskolaszövetkezetek és nyugdíjas szövetkezetek szerepe. A KKV-k és a nagyvállalatok egyedül már nem boldogulnak a munkaerő megszerzésével és megtartásával. Az új szövetkezeti forma legnagyobb ereje a szervezettségében rejlik, a vállalkozások szakképzett, tapasztalt és megbízható munkaerőhöz jutnak, míg az aktív nyugdíjasok olyan hasznos, életkoruknak megfelelő elfoglaltsághoz, ahol közösségben munkálkodva, méltányos jövedelemhez juthatnak, ráadásul biztonságos körülmények között.

Úttörő lehet egész Európában

„Mindenki érzékeli, hogy megfordult a tendencia: ma már nem az a legfőbb probléma, hogy nincs elég munkahely, hanem hogy nincs elég munkavállaló – mondja Ovádi Péter önkormányzati képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke. – Nagyon jól jött, hogy a diákszövetkezetek mintájára hozzunk létre nyugdíjas szövetkezeteket, hiszen a nyugdíjasok nagyon nagy rutinnal és tapasztalattal rendelkeznek, ráadásul sokan a nyugdíj után is szeretnének aktívak maradni. Én is ismerek olyan nyugdíjasokat, akik ma is aktívan tesznek a közösségért, és valószínűleg örömmel segítenének a munka világában is. Persze nem kényszerről van szó, csupán egy lehetőségről, ami több variációt teremt arra, hol dolgozzanak – a korábbinál ráadásul sokkal pozitívabb szabályozás mellett. Ha a nyugdíjasok úgy döntenek, élnek a lehetősséggel, azzal mindenki nyer: a társadalom, hiszen a munkáltatók egyre több munkahelyet tudnak betölteni, és a fiatalok is, akiknek a tapasztalt munkaerő segítség lehet abban az időszakban, amikor még bele kell lendülnie a cég működésébe.”

A képviselő szerint ráadásul külön öröm, hogy az új foglalkoztatási forma bevezetésével Magyarország úttörő lehet. „Látni kell, hogy a cégek nemcsak nálunk küzdenek munkaerőhiánnyal, de a fejlett nyugat-európai országok is ebben a cipőben járnak. Pedig ha egy nagyobb gyár hosszú időn keresztül nem talál magának szakképzett munkaerőt, előbb-utóbb kivonja magát az ország piacáról. Azáltal, hogy megnyitottuk ezt a kaput, lehetőséget adunk a kkv-knak, hogy helyben erősödjenek, ha pedig jól működik, ez egy olyan úttörő kezdeményezés lehet, amit a többi állam is átvehet.”

Ahhoz persze, hogy a remények beváljanak, a legfontosabb a jó kommunikáció. „Ebben igyekszik az önkormányzat is a törekvés mellé állni. Nemrég készült el a Fidesz Jó / Kor című lapja, amely minden információt tartalmaz a szövetkezetekről, és amelyet a nyugdíjas érdekvédelmi szervezeteken keresztül minden nyugdíjashoz igyekszem eljuttatni – illetve azokhoz is, akik még nyugdíj előtt állnak, de pár év múlva hasznos lehet számukra, ha tudnak erről a lehetőségről.”

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint, shutterstock.com