A városi közlekedés jövője
Kényelmes lenne, ha mobiltelefonján tudná megnézni, hogy az Óváros téren éppen van-e szabad parkoló? Vagy egy belvárosi információs oszlopról leolvashatná, melyik gyógyszertár az ügyeletes? Ha igen, akkor van értelme a Smart City „okos közlekedés” programjának, amelyről Dulicz Lászlóval, a PRO URBE Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Hogyan köthető a Smart City gondolatmenethez az okos közlekedés?
Nagyjából ugyanaz a párhuzamosság tapasztalható, mint a város- és a közlekedésfejlesztés között. A közlekedés az egyik legmeghatározóbb eleme életünknek – előnyeivel és hátrányaival együtt. Egyre inkább korlátozódik az építési lehetőség, ezért a már meglévő rendszereinket kell hatékonyabban kihasználni, és jobban szervezni a közlekedést. Ennek fontos része a parkolás és a tájékoztatás. A közlekedés az első olyan elem lehet egy Smart City koncepcióban, amely sok ember életében pozitív változást hozhat.

Ön szerint az okos közlekedés szegmensében mi valósítható meg Veszprém szintjén?
A már kidolgozott elemekből nagyon sok adaptálható megyei jogú városi szintre. Ilyen például a parkolás-irányítási rendszer – amely segítségével a mobiltelefonunkon meg tudjuk nézni, hogy a városban hol van épp üres parkolóhely, vagy az útvonaltervező nem csak az úti célunkhoz, hanem az úti célunk közelében lévő szabad parkolóhoz vezet.

Egy olyan településen, amelynek életében komoly szerepet tölt be a turizmus, ez még inkább hasznos és fontos. Hasznos lehet egy általános információs rendszer kiépítése és összekapcsolása is. Az információk szólhatnak gyalogosoknak, kerékpárosoknak, turistáknak, helyi lakosoknak – akár applikáción, akár kijelző rendszereken keresztül.

Mit tartalmazhat egy ilyen gyalogos információs rendszer?
Ez döntés kérdése. A világban leginkább a londoni mintát használják. Ennek az a lényege, hogy az adott közlekedési pont sajátosságaihoz kötik az információk tartalmát. Közösségi közlekedési csomópontban a buszok, villamosok, metrók menetrendjéről, egymáshoz kapcsolódásáról szolgáltatnak adatot; turisztikai központban a látnivalókról; máshol a gyógyszertárak távolságáról és nyitva tartásáról… A lehetőségek szinte végtelenek – éppen ezért rendkívül fontos a szelekció: a cél az, hogy az adott információ használható legyen.

Nagyjából az egyéni autós, a közösségi és a gyalogos közlekedés smart megoldásainak kidolgozása lehet a veszprémi irány?
Még egy dolgot említenék: az úgynevezett közlekedési kártyák, bérletek bevezetését. Ennek az a lényege, hogy egy bérletet vásárolva lehet utazni a helyi járatú és a helyközi buszokon, de feljogosíthat biciklikölcsönzésre is – sőt össze lehet kapcsolni a parkolási rendszerrel.

A smart közlekedési beruházások Ön szerint megtérülnek pénzügyileg?
Csak olyan fejlesztéseket szabad megvalósítani, amelyek gazdaságilag fenntarthatók és életképesek. A helyi közösségi közlekedés legritkábban hoz hasznot, az új rendszerekkel viszont minimalizálni lehet a veszteségeket. Hiszek abban, hogy ha különböző bevételtermelő rendszerek (pl. parkolás, tömegközlekedés, kerékpárkölcsönzés) egy kézben futnak össze, akkor megteremthető közöttük az a szinergia, amellyel az egész hálózat optimálisan működtethető.

Önnek mi a feladata ebben a rendszerben?
Cégünk több település város- és közlekedésfejlesztésével foglalkozik, Veszprémben a fenntartható közlekedés fejlesztési tervét készítjük. A korábbi és a jelenleg futó munkáink sok esetben kapcsolódnak az okos fejlesztésekhez, és a mi feladatunk, hogy szakértőként felhívjuk a figyelmet ezekre a fejlesztési lehetőségekre az egyes projektek során. Veszprémben olyan potenciált és elkötelezettséget látunk, amely megerősít minket abban, hogy érdemes részt vállalni a munkában.

A veszprémi lakosok Ön szerint mikor szembesülhetnek az első Smart City fejlesztéssel?
Erre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy Kecskeméten már létezik szenzoros parkoló, a MÁV és a VOLÁN is megnyitotta adatait a felhasználók előtt, működik Budapesten a FUTÁR rendszer, a telefonjainkon, autóinkban ott vannak az útvonaltervező szoftverek – tehát a technika adott. Meglátásom szerint, ha Veszprém pályázni kíván az Európa Kulturális Fővárosa címre, akkor bele kell vágnia a projektbe. És onnantól a lépések gyorsaságát a döntések határozzák meg, nem a technika fejlettségi foka.

Szaksz Balázs | Fotó: Babják Tamás