Ahol a csend lakik
Időnként test, lélek és szellem is kiszakadni vágyik a gyorsan pergő hétköznapok forgatagából. Az erdők ölelésében, tavak szomszédságában fekvő majki remeteség éppen ezt kínálja: falai közé betérve a némasági fogadalmat tett kamalduli szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéje burkolja be a látogatót.

Az élményt még teljesebbé teszi, hogy már odafelé ránk telepszik a nyugalom: utunk az Észak-Vértes rengetegén át vezet, Oroszlány központjától egyenesen a majki patak által felduzzasztott tó fölötti lapos dombhátig. Itt alapította meg Eszterházy József a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló, Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlék együttes terveit a neves osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram készítette, de alapjait hűségből hordták össze: a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesek adták össze adományaikat, hogy létrejöhessen a némaságot fogadó kamalduli szerzetesek remetesége, mely a hallgatás szimbólumaként az ellenállás utolsó lehetőségét jelentette.

A rend ősi reguláinak megfelelően épült házakban hálószoba, munkavégzéshez szolgáló műhely, kamra, valamint oltárral ellátott miniatűr kápolna állt a remeték rendelkezésére, s minden házhoz kis kert tartozott. Ma a fehér falú, piros cserepes, homlokzatukon az építtető családok címerét viselő remetelakok üdülőként szolgálnak, az egyik házban pedig múzeumot alakítottak ki, ahol a fehércsuhás barátok életének dokumentumaiba kukkanthatunk be. Nyaranta muzsikaszó tölti be a helyet – az udvar ilyenkor szabadtéri hangversenyek helyszínévé alakul.

Szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik az épületegyütteshez az egykori kolostor, amely az idők folyamán kastélyként is szolgált. Eredeti formáját ma már csak nyomokban őrzi, a refektóriumot borító freskók és a Vadászterem festményei, valamint az udvaron található, gazdagon díszített velencei fehérmárvány kút azonban ma is páratlanok.

Az épülethármas elemeként magasodott a templom. Az idő vasfoga ezt is megbontotta, ma már csak a harangtornya áll, az építészeknek köszönhetően viszont pazar kilátás nyílik innen a környező településekre. Grátiszként a toronyóra muzsikája igazi barokk hangulatot idéz.

A majkikamalduli remeteség a hazai műemlékállományból egyedisége révén tűnik ki, mivel ez az egyetlen olyan remeterendi kolostor és kolostorkert, amely határainkon belül jó állapotban fennmaradt, kertjei viszont azért méltók a figyelemre, mert jelentős részük még 18. századi, barokk szerkezetet őrzik. Gyönyörű látványt nyújt a kastély erkélyére felkapaszkodó lilaakác. Az árnyas lugas, a vadgesztenyefák, a templomra felkúszó borostyán, az orgona sövények, borókabokrok, cserjék között sétálva szelíd nyugalom árasztja el a látogatót. Itt időzve megértjük: a csend nem bántó, éppen ellenkezőleg: olykor a legjobb barátunk.

További információ: majk.hu

A megszerzett békét őrizni kell, elraktározni a hétköznapokra is. Adózzunk a lélek örömeinek és tegyünk egy kitérőt Székesfehérvárra: a kürtőskalács és forralt bor illata mindenkit kicsalogat az ünnepi pompában tündöklő Fő utcára, ahol a vásáron megcsodálhatjuk a betlehemet és gyönyörködhetünk az óriási karácsonyfában.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának ajánlásával.

Bertalan Melinda