A Forma-1-ből a multivilágba
Czvetkó Nikolett életútja nem mindennapi: Veszprémben született, Budapesten járt közgazdasági egyetemre, majd mielőtt tanult szakmájában helyezkedett volna el, négy évre a Red Bull Racing és a Toro Rosso cateringes csapatához „igazolt”, és munkájának köszönhetően bejárta a világot. Ráadásként Formula-1-es pilóták között mozoghatott, akik mind magyarul köszöntötték.

Nem szokványos történet, hogy valaki a Formula-1-nél legyen cateringes. Gondolom, egy ilyen állásra nem a hagyományos csatornákon, egy szépen megszerkesztett önéletrajzzal lehet jelentkezni. Miként kerültél a Red Bull Racing Teamhez?

Először 2007-ben kerültem kapcsolatba a Red Bull-lal, amikor a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán tanultam és diákmunkásként dolgoztam a cégnél. Egy Red Bullos kis kampányautóval jártam, rengeteg marketinges, promóciós eseményen megfordultam, és közelebbről is megismerhettem a Red Bull világát. 2012-ben aztán jött egy lehetőség, hogy cateringesként részt vegyek a magyar nagydíjon. Csupán egyszeri alkalomnak indult a munka, végül mégsem így lett, időközben ugyanis lediplomáztam, a külföldi anyacég pedig felajánlotta, hogy csatlakozhatnék külföldi futamokhoz is.

Kérdés nélkül vállaltad az átmeneti „pályaelhagyást”?

Tulajdonképpen nem volt választásom, hiszen éppen munkát kerestem. Azt gondoltam: miért ne? 24 évesen ki mondana nemet egy olyan állásra, amivel beutazhatja a világot?

Cateringesként miért feleltél?

A cateringesek feladata kiszolgálni a motorhome csapatát, ami a csapatfőnökökkel, versenyzőkkel, mérnökökkel, szerelőkkel, marketingesekkel, sajtósokkal, fizikoterapeutákkal, családtagokkal együtt 70-80 főt tesz ki. Ez rendkívül precíz, pontos munkabeosztást jelent, általában reggel 5 órakor már talpon voltam és sokszor csak este 11-kor végeztem – akár napokon keresztül. Míg ugyanis a nézők a futamokból csak a szombat-vasárnapi eseményeket észlelik, a kiszolgálóegység számára már egy héttel korábban elkezdődik a munka. Vasárnap este érkezik a csapat a helyszínre, hétfőn pedig kezdetét veszi a motorhome berendezése. Nem csak minden egyes F1-team utazik komplett felszereléssel a futamokra, a cateringesek is: mozgó vendéglátóegységként a borospohártól kezdve a tartós élelmiszereken át az utolsó kiskanálig mindent szállítottunk, amelyeket hétfő, kedd, szerda folyamán pakoltunk ki. Nagyon pontos rendszer szerint kellett elhelyezni őket, mert ez garantálja, hogy minden gördülékenyen menjen. A csúcsnapot a csütörtök jelentette – ilyenkor rengeteg ember igényeit kell kielégíteni, ahogy egyre többen jönnek a versenyre, sok a megbeszélés, interjú. De péntek, szombat, vasárnap sem lehetett hátradőlni.

Ez számomra komoly vendéglátói tapasztalatot feltételez, te viszont marketing területről érkeztél.

Érdekes mód a vendéglátós múlt egyáltalán nem alapkövetelmény – nekem sem volt korábban semmilyen tapasztalatom. A munkabírás, a talpraesettség, a pozitív kisugárzás, a csapatjátékos hozzáállás és a magabiztos nyelvtudás azonban elengedhetetlen ezen a pályán. Ha nem beszéled az angol nyelvet, labdába sem rúghatsz, de én a német és az olasz, és néha a francia és spanyol tudásomnak is hasznát vettem.

Vannak elképzeléseink a száguldó cirkuszról, de valójában hogy fest a Forma-1 vezetése?

A cég mindenben a csúcsminőségre törekszik, és ezt várja el a dolgozóitól is. A mi felelősségünk nemcsak abban merült ki, hogy ki kellett tudni szolgálni a vendégeket, de adott esetben lekommunikálni feléjük, hogy mit tartalmaznak az ételek, nehogy bajt okozzon egy olyan összetevő, amire például az egyik pilóta allergiás. Cserébe viszont a cégvezetés maximálisan megbecsüli a dolgozóit, folyamatosan éreztette velünk, hogy mindannyian egy világbajnok csapat részét képezzük, akik ugyanúgy hozzájárulnak a sikerekhez. Mindig volt egy csapatfotózás, amin a vendéglátósok is szerepeltek, ott voltunk a díjátadókon, a pódiumnál, év végén pedig – és néha év közben is – közös csapatvacsorán vehettünk részt – ilyenkor lehetőség adódott a rövid csevegésen túl egy kicsit több szót is váltani egymással.

Könnyen beilleszkedtél az F1 világába? Soha nem remegett a lábad, hogy hírességeket kell kiszolgálnod?

Amikor elvállaltam a munkát, még nem sokat értettem a Forma-1-hez, csak később jött meg iránta a szeretetem. Így aztán amikor a kezdetekben egy alkalommal Niki Laudát, a Mercedes tanácsadóját kellett kiszolgálnom, fura volt rájönni, hogy ő tulajdonképpen az a személy, akiről az éppen a mozikban futó Rush című film is szólt. Idővel azonban nagyjából természetessé vált ez is, ahogy az időnként megforduló hírességek – például a Star Wars univerzum feje, George Lucas – látványa is. Ami pedig a vezetőséget, Christian Hornert vagy éppen Helmut Markót illeti, ők a legegyszerűbb esetek: gyakorlatilag mindig ugyanazt és ugyanúgy kérték, amit ha egyszer megjegyzel, már sínen vagy.

És milyenek voltak a pilóták testközelből?

Mind Daniel Ricciardo és Daniil Kvyat, a Red Bull párosa, valamint Max Verstappen és Carlos Sainz a Toro Rossotól nagyon közvetlenek, akik egymással is jó viszonyt ápolnak, nem rivalizálnak. A két fiatal pilótapáros kezdetben egy kicsit zárkózott volt, annyira fókuszáltak a munkájukra, de idővel ők is feloldódtak. Rendkívül kedvesek, humorosak, meg nem állták, hogy valamivel ne viccelődjenek. Hiába siettek, egy pár percet mindig beszélgettek velünk, amíg felvettük a rendelést, mi több, magyarul köszöntek.

Miként formált át a Red Bull Racingnél töltött idő?

Merőben más világszemléletet adott, tiszteletre, alázatra, precizitásra tanított, és arra, hogy sokkal inkább becsüljem azokat, akik kétkezi, állandó talponállást igénylő munkát végeznek. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtam, az utazások alatt átélt kalandokról nem is beszélve. Látni a világ legmagasabb épületét, a Burj Kalifát, a mexikói tengerparton sütkérezni, végigsétálni Austin utcáin, Kuala-Lumpurban egy felhőkarcoló tetején vacsorázni, felülni a világ leggyorsabb hullámvasútjára Abu Dhabiban, a Ferrari Worldben olyan hihetetlen és meghatározó élmények, amelyek egy életre elraktározódtak bennem, és amelyeket a Red Bull Racing nélkül bizonyosan nem élhettem volna át.

Négy év után mégis búcsút mondtál a száguldó cirkusznak.

Fárasztó és egyben roppant izgalmas időszak volt ez, de 28 évesen, egy közgazdász diplomával és több nyelv ismeretével a zsebemben úgy gondoltam, ideje új irányok felé fordulnom. Egyébként is ritka, hogy valaki ennyi ideig maradjon a csapatban: a legtöbben csak egy-két futamra jönnek dolgozni az ügynökségektől, én pedig a négy évben minden futamon ott voltam.

Jelenleg mivel foglalkozol?

Közel egy éve a General Electric Working Capital Solutions részlegén dolgozom, a nemzetközi vizektől nem is annyira eltávolodva, egy igazi amerikai multinacionális környezetben. Jelenleg a pénzügyi osztályon dolgozom, francia nyelvű portfólióval – így tehát a szakmámban, a nyelvtudásommal tudtam elhelyezkedni – és rendkívül élvezem a munkám.

Fél szemed azért még a Forma-1-en?

Így van. Továbbra is figyelemmel követem az F1 állását, tavaly nyáron, a magyar nagydíj alatt pedig többekkel összefutottunk egy találkozó erejéig – a mai napig tartjuk a kapcsolatot.

Névjegy
Czvetkó Nikolett 1987. április 25-én született Veszprémben. A Vetési Albert Gimnázium francia kéttannyelvű osztályába járt, a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok szakon. A Red Bull-nál töltött pályafutása egy kampányautóval indult 2007-ben: marketingesként járta a várost, majd 2012-ben cateringesként vehetett részt a magyar nagydíjon. Az egyszeri alkalomból 4 szezonra szóló munka lett: a Red Bull Racing és a Toro Rosso cateringes csapatának tagjaként erősítette a száguldó cirkuszt. Jelenleg a General Electric Working Capital Solutions magyarországi cégénél dolgozik a pénzügyi osztályon.

Bertalan Melinda | Fotó: Domján Attila