Bejött a váltás a Chiantinak
Pontosabban: a Gusto 13-nak. Veszprém méltán híres étterme, a Chianti Étterem tavaly novemberben lazított a megszokott kereteken. A nevet és vele az ünnepélyes alkalmakra tartogatott életérzést elengedték, hogy helyet adjanak egy nyüzsgőbb, lazább, az átlagemberhez közelebb álló bisztrónak. Eddig úgy tűnik, bejött a váltás.

Egy kis átalakítás miatti kényszerszünet után 2017 novemberében nyitott újra új névvel és profillal a korábban top éttermek között szereplő Chianti Étterem. Joggal kérdezhetnénk, hogy miért váltottak, ha korábban a hazai és külföldi étteremkalauzok is szorgalmasan osztogatták nekik az elismeréseket.

László Szabolcs étteremvezető azt mondja, egy kisvárosban végesek a fine-dining lehetőségei és a trendek is azt mutatják, hogy egyre többen vannak azok, akik hiányolják az egyszerűbb ételeket és körítést. Ám megnyugtat: nem kell elkeseredni, ugyanis nagyon közel a megállapodás ahhoz, hogy 1-1,5 éven belül a megszokott színvonalon Veszprém egy frekventált helyén nyitják újra a Chianti Éttermet.

Mivel enteriőrben, felfogásban és koncepcióban is lazult a hely, ez az árakon is megmutatkozik. A Chianti Étteremhez képest nagyjából 20%-kal csökkentették az árakat.

A Csermák Antal utca 13. (innen a 13-as név) alatt kávézni és ebédelni is lehet, de maradt annyira kifinomult a konyha, hogy a színház után is jól esik elfogyasztani egy kifogástalan vacsorát.

Krizsán Gábor séf szerint nem lehet pontosan behatárolni azt, hogy milyen vonalat képvisel most a konyha. „Széles keretek közt mozog a konyha. A magyaros-olaszos fogások mellett a currys bárányleves, a sertés oldalas, a füstölt marhaszegy vagy az indonéz tészta mellett ugyanúgy ott van a pizza és a smokeres-bbq-s vonal is. Próbálunk vegyes kínálatot adni, pontosan azért, mert az emberek ezt várják el.”

Szűkült az étlap (ezt öthetente váltják), az ételek egyszerűbbek lettek, kevesebb a textúra, és kevesebb az alapanyag is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle minőségcsökkenés következett volna be a Gustónál. A szakács,- és felszolgálógárda maradt, így nagyon valószínű, hogy aki eddig kifejezetten a konyha miatt járt ide, továbbra is szeretni fogja a helyet.

Ami a borlapot illeti, szintén rövidebb lett, viszont a pincéjükben lévő mintegy 200 tételből választva bármelyiket elfogyaszthatja a vacsoravendég. De ha épp nincs időnk helyben elkortyolgatni egy pohárral, haza is vihetünk pár palackkal a vinotéka hazai és külföldi borkülönlegességeiből. A csapon emellett hetente váltják a legkülönfélébb – összesen 50 fajtát számláló – magyar kézműves sörök remekeit.

„Míg korábban a Chiantit leginkább ünnepi vagy különleges alkalmakkor keresték fel – akár az ország másik feléből is –, ma már örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több a helyi, veszprémi vendégünk. Az emberek szívesebben járnak ide akár csak egy kávéra, vagy egy pohár proseccóra. Úgy tűnik, hogy bejött a korábbi tervünk”– mondja László Szabolcs étteremvezető.

Különlegesség, hogy a bisztróban egy delikát sarok is helyet kapott, így mind a tésztaételek, mind a pizzák legmagasabb szintű alapanyagait le tudjuk emelni a polcról: olasz tészták, olajok, olívabogyók, mártások, ecetek, csokoládék, sörök, kávék, miegymás. Az itt ehető fogások nagy része ugyanezekből az alapanyagokból készül, így nem titok többé, hogy milyen liszt van például a nevezetes pizzájukban.

Gesztesi Ákos ǀ Fotó: Domján Attila