Aki megörökítette Gemenc életét
A hétköznapokban inkább a számok töltik ki az életét, de ifj. Olma Frigyes szenvedélyesen szereti a természetet és annak mozgóképre vitelét is. Elsőfilmesként elkészített, Gemenc című munkája is szeretetprojekt volt, profi kivitelezéssel.

Az eredeti foglalkozásától hogyan jutott el egy természetfilm elkészítéséig?

Főállásban könyvvizsgáló vagyok, sokáig Budapesten dolgoztam. Fél éve költöztem vissza Veszprémbe, a családi vállalkozásban dolgozom. Ez a munka nagyon távol áll a természetfilmezéstől. A film ötlete természetfotózás közben született. Fotós barátaimmal éveken át jártuk a Gemenci erdőt. Gemenc élővilágában találkozik az erdei és a vízi élet. Magyarország legnagyobb fekete gólya populációja költ itt, illetve a gemenci gímszarvasállomány nemzetközi szinten ismert a vadászok körében. Miután elhatároztuk, hogy egy filmet készítünk erről a csodálatos világról, még másfél évnyi előkészület kellett a forgatás elkezdéséhez.

Mit takartak az előkészületek?

Kis stábbal dolgoztunk. Egyikünk sem a filmes szakmából jött, nem volt filmes tapasztalatunk. Mindegyikünk főállású munka mellett vállalta a filmkészítést. Ötleteket gyűjtöttünk a helyszínen a történethez, illetve meg kellett szereznünk a szükséges engedélyeket a hatóságoktól. Közben elvégeztem egy operatőr tanfolyamot is.

Hat évig tartott a forgatás. Lehetett előre látni, hogy ez ilyen hosszú időszak lesz?

Tudtuk, hogy több év lesz. Egy 50 perces természetfilm elkészítéséhez körülbelül két év munka szükséges. Munka mellett forgattunk hétvégenként és szabadság alatt, évente 40-50 napot, így négy évre becsültük a forgatáshoz szükséges időt. A bekamerázott fekete gólyafészekről is négy évig gyűjtöttük a felvételeket, hogy megfelelő nyersanyag gyűljön össze.

Csapatmunka volt a film?

Hárman voltunk a stábban, rajtam kívül Utassy György, fotós, erdész, illetve Barkuti Balázs. Ő Baján, a Gemenci erdő szélén egy vendégházat üzemeltet. A technikai eszközöket, illetve a logisztikai hátteret biztosította, valamint ő forgatta az árvizes jeleneteket.

Milyen állatok a főszereplők?

A történetet a fekete gólyák Gemenci erdőben töltött egy évére fűztük fel. Február végén érkeznek és szeptember közepe felé hagyják el a fészkelőhelyet. Igyekeztünk különböző évszakokban megörökíteni az életüket. Ezzel párhuzamosan a szarvasok és a vaddisznók a főszereplők. A többi állat, a jégmadár, a hódok, az aranysakál egy-egy jelenetben szerepel a filmben. Sok időnk volt kiismerni őket, amikor belekezdtünk a filmbe, már 100 napot töltöttünk fotózással az erdőben.

Az állatok mennyire érzékelték, hogy „beleavatkoznak” az életükbe?

Az volt a cél, hogy minél kevésbé. Nagyon félénkek a szarvasok, a madarak és a vaddisznók is. Figyelni kellett arra, hogy jól álcázzuk magunkat. Erre különböző technikákat használtunk. Voltak fix leseink, erdőben és a vízparton. Használtunk lessátrakat, illetve egyszerű álcahálókat.

Melyek a legérdekesebb, legkülönlegesebb jelenetek a filmben?

Azok a jelenetek, amikor az állatok a vízben tartózkodnak. A szarvast és a vaddisznót mindig az erdőhöz kötik az emberek. Itt viszont kimondottan sok időt töltenek a vízben, táplálkozás vagy a szúnyogoktól való védekezés miatt. Kivitelezésben a bekamerázott, fekete gólyafészekben felvett jelenetek emelkednek ki. Két gólyafészket két-két kamerával szereltünk fel. Úgy választottuk ki a fészkeket, hogy viszonylag közel legyenek egy épülethez, ahova ki tudjuk vezetni a képet. Négy éven keresztül folyamatosan készültek a felvételek, és abból válogattunk. Nemcsak a nagy mennyiségű felvétel nehezítette meg a munkánkat, hanem külső tényezők is sokszor ellehetetlenítették a megfelelő minőségű felvételek elkészítését. Előfordult, hogy a vihar tönkretette a kamerákat, egy mókus elrágta a videókábelt, vagy egyszerűen egy pók beszőtte a kamera optikáját. Mivel szigorúan védett madarakról van szó, ezért költési időben nem javíthattuk ki ezeket a hibákat.

Mit lehet tudni a film finanszírozásáról?

Első filmesként elég kevés lehetőségünk volt arra, hogy támogatást kapjunk. Az egyedüli, közvetett állami támogatás a film költségének 20 százalékáig terjedt ki, a többi saját finanszírozásból valósult meg. Ezen kívül volt egy-két kisebb támogatónk, illetve együttműködésünk például a helyi erdőgazdasággal, akik segítettek a gólyafészek bekamerázásában.

Hogy alakult a film marketingje?

A facebook-on létrehoztunk egy oldalt a forgatás elején, így hat éven keresztül nyomon lehetett követni a film készítését. Egy hivatalos filmforgalmazón keresztül került a mozikba a film, így a marketing az ő feladata volt, de természetesen mi is aktívan közreműködtünk. Sok megjelenésünk volt, számos interjú újságban, televíziós műsorban. Három sajtóvetítést is szerveztünk. A természetfilm elsősorban televíziós műfaj. Nagy eredmény, hogy eddig több mint tízezer nézője volt, és bízunk benne, hogy még további vetítések is lesznek, illetve a televízióban is műsorra kerül.

Névjegy

Ifj. Olma Frigyes 1980-ban született Veszprémben, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát 2004-ben, okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik. Jelenleg a SIGNATOR AUDIT Kft. munkatársa. Természetfotós, operatőr, producer.

Tokos Bianka ǀ Fotó: Kovács Bálint