A munkahelyi örömteliség fejleszthető
Mihelyst egy ügyvezető felismeri, hogy nem a külső folyamatokra, hanem embereire kell helyeznie a hangsúlyt, a termelékenység-növekedés mellett a bevételnövekedés magától jelenik meg. A pénz hasznos, viszont ha értelmet és lényegiséget is adunk a munkánknak, hosszabb távon biztosítható a vállalkozás örömteli jövője. Ehhez azonban nyitottságra is szükség van – mondja a nemzetközi trénercég, a Happiness Consulting magyarországi ügyvezetője, Fodor Szilárd, akivel a felelősségvállalásról és a munka öröméről beszélgettünk.

A nemrég Balatonalmádiba költözött Fodor Szilárd 2008-ban még 500 millió forint feletti éves marketingbüdzsét kezelt egy multinacionális cégnél, mikor elkezdett egy olyan üzleti modellen dolgozni, melynek lényege, hogy a vállalati környezetbe örömteliséget vigyen.

„Ez azért fontos, mert sokan megéltük a multis élet során, hogy hiába a jó fizetés, az élet nem túl örömteli, hisz sok esetben széthajtják a munkatársakat, miközben nagy lojalitást várnak el, és nem teszik mögéjük a „well-being”, azaz a jól-lét elemet. Emiatt hamar sokan kiégnek – osztja meg tapasztalatait a Happiness Consulting hazai ügyvezetője.

Egy németországi bázisú nemzetközi szakértői csapatot kialakítva statisztikusok, doktorok és klinikai szakpszichológusok bevonásával három év alatt alkották meg azokat a nemzetközileg alkalmazható módszereket, melyeknek célja, hogy az üzleti életben örömtelivé, ezáltal eredményessé tegyék a vezetőket, és vele együtt az egész céget. A fejlesztési stratégiát Németországban dolgozták ki, majd Malajziát és az USA-t bevonva tesztelték. Bár Magyarország nem számít egyelőre túl nagy piacnak, a hazai pályát nem elhanyagolva 2017 óta az országban is működnek.

A Happiness Consulting módszerei nemcsak az üzleti szférában, hanem a politikában és az oktatásban is alkalmazhatók.

A fizetésemelés nem tesz boldoggá, belső lényegiséget kell keresni

– Minden szervezet emberekből áll. Ha van egy közös cél, mely felé idealista módon dolgozunk, és belső lényegiségét felismerjük, az meg tud nyitni minden embert. Ha például valaki egy gyufagyárban dolgozik, ő a családoknak segít, hogy meleget adjon a főzéshez.

Pénzért dolgozni jó egy darabig, de csak egy időre elegendő motiváció. Kutatások szerint a fizetésemeléshez három hónap után hozzá lehet szokni, így belátható, hogy egy idő után ez nem elég, pláne nem tesz hosszú távon boldoggá. Számos felmérés bizonyítja, hogy a pénzen vett tárgyak nem tesznek boldoggá, csak a dolgokhoz való hozzáállásunk. Az öröm csak egy bizonyos alapvető szintig függ a materiális tényezőktől, és az örömteliség is relatív. Jó példa erre Kuba, ahol az embereknek alig van pénze ételre, mégis borzasztóan híresek arról, hogy örömtelik és élvezik azt, amijük van. A fogyasztói társadalom idealizálása is egy téves elképzelés, ám pár fejlett nyugati országhoz hasonlóan ezen túl kell lépni! A gondolkodásunkat kell tehát megváltoztatni, és az örömteliséget a cél elé helyezni.

– Harminc éves kutatások bizonyítják, hogy amikor olyan csapatot sikerül összerakni, melyben a tagok egy követ fújnak, könnyen kijönnek egymással, és jól működnek együtt, jól fogják érezni magukat, ez pedig már fél siker – mondja az örömtelien dolgozó emberekről az ügyvezető, aki szerint „ennek csak egy mellékzöngéje a pénzügyi eredményesség és a siker. Ebben a felállásban mindenki nyertes.”

– Amint az alkalmazott elégedett a külső körülményekkel, elkezdhet tenni a dolgokért és egy példamutató vezető mellett valamilyen magasabb cél érdekében aktívvá és elkötelezetté válik. Ez rendkívüli operációs bevételt hoz. 18-23 ezer fős felmérések szerint 50% bevételi különbség van abban, hogy valaki elkötelezett-e vagy sem.

Az egészség fenntartása

– Az egészség külső és belső fenntarthatósága fontos eleme a Happiness Consultingnak. A cégek életében vannak olyan extrém esetek, mikor rengeteg pénzt csinálnak, de az embereik kiégnek. Németországban a burn-out klinikák tele vannak ilyen ügyvezetőkkel, ahol egy hónapig dolgoznak rajtuk, hogy újra visszatérhessenek a való életbe. Ha túlfűtik a kazánt, az idővel szétesik, ezért szükség van a hűtésre is. Olyan belső mechanizmusra, amely során az emberek ki tudnak lazulni. Ha az ember csak húzza a húrt, tíz év alatt könnyen elszakadhat. Gyakorlatilag a megfelelő arányokkal száz évig is el lehetne „játszani”, miközben az emberek ezt úgy teszik, hogy a bevétel növekedik, és jól érzik magukat – meséli az ügyvezető, aki elmondta azt is, hogy a mentális tréning mellett a fizikai részre is nagy hangsúlyt fektetnek: kúrákat és étkezési javaslatokat is megfogalmaznak. „Kis dolgoknak tűnnek ezek, de ha erre figyel az ember, legalább 40%-kal egészségesebb lesz tőle, így testünkben nemcsak jól érezzük magunkat, hanem egy hasznos eszközzé is válik” – vallja Fodor Szilárd.

Az örömteliség fejleszthető

Az ügyvezető szerint az örömteliséget a politikában és a közgazdaságtanban is komolyan veszik. Nobel-díjas gazdaságkutatók is kifejezik, hogy a GDP nem képes az igazi folyamatokat és a jól-létet leképezni, hisz az nem vesz figyelembe sok olyan szempontot, ami az egyén boldogságát, boldogulását segíti. Szükség van a GNH-ra (Gross Nation Happiness), azaz a boldogság indexre is, amelynek magyarországi bevezetéséért lobbiznak.

– Nyugaton már eljutottak arra a szintre, hogy ennek kutatására és fejlesztésére hatalmas összegeket költsenek. Jó pár Fortune500 vállalat, mint például a Facebook és a Google túllépett már a hagyományos fejlesztési megoldásokon, náluk épp az hiányzik, hogy az embereik tudjanak lazulni, és meglegyen nekik a „well-being” jelleg, amiben nemcsak belül és kívül változtatnak meg dolgokat, hanem a gondolkodást is átalakítják. A kortizol stresszhormon egészség- és figyelemkárosító hatásai felett mindig győz a szerotonin örömhormon – mutat rá az ügyvezető.

– Egy vállalat fejlődése azon múlik, hogy van-e felelősségérzete és hajlandósága előre lépni. Ha igen, akkor már csak a tudás hiányzik. Ez utóbbit mi adjuk. Az embereket eljuttatjuk A-ból B-be, azonban nem feltétlenül dolgozunk mindenkivel együtt; azokat a vállalatokat keressük, amelyeknél a legnagyobb pozitív változásokat lehet elérni. Arra törekszünk, hogy a vezetőket úgy képezzük ki, hogy elég legyen csak beleszagolnia a levegőbe, hogy tudja, mi történik a cégénél kívül – és az embereiben belül.

Gesztesi Ákos | Fotó: Domján Attila