Aranyláz a napenergia piacán
A zöldenergiában rejlő lehetőségek kiaknázása jó tíz éve foglalkoztatja már a fenntarthatóság igéjét hirdetőket, a nyugat-európai példákat leszámítva azonban a piacot nem nagyon mozgatták meg a környezetvédő hangok. Eddig. Most úgy tűnik, idehaza is beindulhat a zöldforradalom, a legnagyobb szeletet pedig a napenergia fogja kitenni.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Frankfurt School közös jelentése szerint 2017 rekord év volt a megújuló energia alapú termelő kapacitások telepítésére fordított beruházások tekintetében: tavaly világszerte többet invesztáltunk már naperőművek telepítésébe, mint szén-és gáztüzelésű, valamint nukleáris erőművek építésébe összesen, a húzónévnek számító Kína mellett pedig a másik fényes pont Magyarország volt. Meglepő megállapítás, a korábbi jelentések ugyanis rendre a lemaradók között említették hazánkat, a számok azonban magukért beszélnek: a 2016-os rendkívül alacsony szinthez képest tavaly már elérte a beruházások értéke a 649 millió dollárt.

A pozitív irányú elbillenést Horváth Balázs, a szolár rendszerek gyártásával is foglalkozó veszprémi CoreComm SI ügyvezetője is alátámasztja. „2011-12 körül, amikor először elkezdtünk foglalkozni napelemekkel, Nyugat-Európában, Németországban már nagy felfutása volt a napenergiának, idehaza viszont meglehetősen visszafogottan indult el a használata. Egyrészt hiányoztak a szakemberek, másrészt a hivatalos szervek sem voltak elég felkészültek, emellett a beruházást ösztönző KÁT (Kötelező Átviteli Rendszer) árak is alacsonyak voltak, a kivitelezést illetően pedig alig voltak támogatások. Azóta sokat változott a helyzet: ma már a kivitelezést és az átvitelt is támogatja az állam, s míg Nyugat-Európában lecsengtek a magas átviteli árak, idehaza most tökéletesedett ki a rendszer, aminek köszönhetően az elkövetkező két-három évben robbanásszerűen meg fog nőni a napenergiából származó villamos energia termelése.”

Az első lépéseken túl vagyunk: a következő hónapokban várhatóan 600-800 megawatt teljesítményű erőmű fog épülni (összehasonlításként a paksi blokkok egyenként 500 MW-ot termelnek, ettől függetlenül Horváth Balázs szerint Paks 2-nek a napenergia forradalom mellett is van létjogosultsága), de ha az összes elbírált KÁT kérelmet vesszük, ez 2000 MW is lehet. A növekedés oka a KÁT rendszer lezárása: 2016 végéig lehetett benyújtani a kérelmeket, ami szerint az áramtermelést a rendszerirányító (MAVIR) a szabadpiacinál magasabb, fix, támogatott áron kötelezően átveszi, így a beruházás megtérülése jól tervezhető. Ezzel szemben a 2017. január 1-jével bevezetett METÁR rendszerben a termelők szabadpiaci körülmények között értékesítik az áramot és azzal arányos prémiumban részesülnek.

A támogatási rendszer fejlődésén túl nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az Európai Bizottság 2020-as energiapolitikai célkitűzésében Magyarország vállalása szerint az évtized végére a végleges energiafelhasználásunk 14,56%-a a megújulókból ered majd (ez magába foglalja a szélenergiát, a biogázt és a fatüzelésű kazánokat is), addig pedig már nem sok idő van hátra. Mindenesetre úgy tűnik, itthon is meghallottuk a környezet kizsigerelésének veszélyeire felszólítók hangját, vagy rájöttünk, hogy hosszú távon az a rendszer nem fenntartható, ahol a fosszilis energiák nagy része importból származik. A napenergia viszont adott, s idehaza ennél jobb megújuló aligha akad: a vízenergia kiaknázásához nincsenek meg a szükséges szintkülönbségek, a mezőgazdaság pedig gyenge ahhoz, hogy a biogázra építsünk – vélekedik Horváth Balázs. Ezzel szemben naperőművet jóval egyszerűbben és gyorsabban lehet létrehozni, ma már olcsóbbak a napelemek, s a technika is ütemesen fejlődik. „Ráadásul a többi megújulóra korábban kiosztott KÁT-ok hamarosan lejárnak, így az állam át tudja csoportosítani forrásait” – teszi hozzá az ügyvezető.

Épp emiatt nem kell szerinte azon aggódni, hogy a kormány kiserőmű stopot jelentett be az 500 kW alattiak esetében, és április végén a METÁR KÁT keretét is felfüggesztették. „Feltételezésem szerint a beragadt KÁT-okat valószínűleg újra elő fogja venni a kormány, hiszen azokra rendelkezésre kell álljon forrás, de előbb át kell gyúrni a rendszert” – magyarázza.

Erre a támogatásra viszont szükség van, hiszen a megtérülés így is átlag 10-12 évet ölel fel – vissza nem térítendő uniós támogatásokból csak az állami intézmények részesülnek a gazdaságosabb fenntartás érdekében. Lakossági szinten ez sokakat eltéríthet a beruházástól, noha ma már sok okos megoldás (pl. hitelek) létezik, így a növekedés is szépen halad: a MANAP adatai szerint az öt évvel korábbi ezerhez képest 2016 végére 20 ezerre nőt a lakossági napelemes rendszerek száma.

Az üzleti szféra esetében ugyanakkor a működési költségek fedezése helyett érdemesebb hálózatra termelni, mert a cégek a zöld áramért a villamosenergia-piaci árnál többet kapnak. „Összességében egy könnyen tervezhető és számítható, államilag garantált, a lakosságinál gyorsabban és jól megtérülő befektetéssel számolhatnak, amihez a bankok is szívesen nyújtanak hitelt.”

Látszólag win-win a szituáció: miközben óvjuk a bolygót, jó üzletet is kötünk. Fejetlenül azonban a napenergia-bizniszbe sem szabad beleugrani. Sokan elbuktak már emiatt, szakértők szerint pedig egy valóban fenntartható energiarendszerhez a mostaninál fenntarthatóbb üzleti modell kellene. Ami a gyakorlati oldalt illeti, arra sem árt kitalálni egy megoldást, mihez kezdünk az elhasznált napelemekkel, hogy valóban ne károsítsuk a környezetet. Horváth Balázs szerint ez kevésbé jelent gondot: több komoly újrahasznosítási technológia van fejlesztés alatt, ebből egy ígéretes kutatás folyik Magyarországon is Debrecenben. Az égetőbb kérdést inkább a hálózatszennyezés jelenti: csúcsidőben a hálózat terhelése, a teljesítmény ingadozása most is komoly interferenciákat, problémákat szül, emiatt szükség lesz olyan szabályozó rendszerekre, amelyek ezt kiküszöbölik, vagy az energia hatékony tárolására, a lítium-ionos rendszerekre például – különösen, ha az e-mobilitás is betör. Horváth Balázs szerint éppen ezért a jövő nagy kérdése nem is a termelés, hanem a napenergia tárolása lesz, az igazán nagy cégek pedig már elsősorban ebben gondolkodnak.

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint

Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az emberiség jelenlegi viselkedése hosszú távon fenntarthatatlanná válik és a bolygó kimerítéséhez vezet. Problémát nemcsak a környezetszennyezés jelent, hanem a fosszilis energiahordozóink rohamos ütemű pazarlása is. Míg a kőszén, kén, kőolaj és földgáz raktárak felhalmozódásához több százmillió év kellett, az emberiség ennek töredéke alatt éli fel őket: számítások szerint a kőszénkészlet még néhány száz évig, a kőolajkészletek azonban csak 30-60 évig biztosíthatják a világ energiaszükségletét. Megújuló energiaforrásainkra (szél, víz, nap, biomassza, geotermikus energia) viszont mindig támaszkodhatunk, és ezek használata összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel is. Gondoljunk csak a Napra, amely húszezerszer több energiát képes átadni annál, mint amennyire szükségünk van, és amely a villamos energia, a hőtermelés és a közlekedés területén is kiválóan kiaknázható.

A napenergia előnyei

Megújuló forráson alapul, és szinte mindenhol elérhető.
Környezetkímélő: működése során nem szabadulnak fel káros anyagok.
Egy napelem 20-25 évig stabilan működik.
Nem igényel különösebb karbantartást sem felügyeletet, minimálisak az üzemeltetési költségek.

Hogyan működik?

A napelem a nap fényenergiáját egyenáramú, villamos energiává alakítja, amely egy speciális eszközbe, az inverterbe jut, amely átalakítja azt váltóárammá, így „konnektor-késszé” válik. A megtermelt energiát azonnal felhasználhatom, a felesleget pedig eltárolhatom a hálózaton későbbi használatra. A betáplált energiát két-irányú ad-vesz mérőóra regisztrálja a háztartásokban: egyik számsora a megtermelt áramot méri, a másik pedig a hálózatról elfogyasztottat. A fogyasztást évenkénti leolvasással, szaldós módszerrel számolják el.

Mennyibe kerül a beruházás?

Egy átlagos lakossági beruházás kb. 2 millió forintba kerül, ennek megtérülési ideje itthon évi 1150 napos órával számolva nagyjából 10 év, utána viszont a napenergia még várhatóan 15 évig termeli az áramot ingyen.

Mire figyeljünk oda?

  • Mindig szakember szerelje fel a napelemeket!
  • A napelemek leghatékonyabban dél-délnyugati fekvésű felületen fejtik ki hatásukat.
  • Családi ház esetén jól karbantartott, erős tetőre szereljük fel őket, és hagyjunk elég helyet a szerelvény alatt, hogy ki tudjon szellőzni.
  • Ne vegyünk túl olcsó eszközöket, figyeljünk oda a védelemre, a kábelekre, azok elhelyezésére, valamint tervezésére, megfelelő méretezésére.
  • Érdemes olyan invertert választani, ami mutatja a pillanatnyi termelést. Ha van rá lehetőség, ne termékgaranciát, hanem termelési garanciát kérjünk. 25 év alatt az invertert biztosan cserélni kell.
  • Nem biztos, hogy érdemes a legnagyobb teljesítményű napelemeket megvenni: több kisebb egységből is ki lehet hozni ugyanazt a teljesítményt, ez fajlagosan olcsóbb beruházást eredményezhet.
  • A rövidebb megtérülési idő érdekében mindig az éves villamos energiafogyasztásunknál kicsivel kevesebbet termeljünk, mivel a hálózatra eladott, nem „visszahasznált” energiáért kapott bevétel elhanyagolhatóan kicsi!
  • Ma már léteznek külön vezérelhető napelemek is, ezeket azonban csak akkor érdemes választani, ha különféle tájolású tetőkön akarjuk használni őket, egy jó délnyugati tájolású tető esetén azonban a hagyományos rendszerrel olcsóbban jövünk ki.
  • Évente-félévente egyszer érdemes letakarítani a napelemeket.

Ráállt a veszprémi cég a napenergiára

Korábbi naperőművei mellé 2017 elején a CoreComm SI egy napelemgyárat is létrehozott az egykori Bakony Művek területén, ahol rugalmas körülmények között zajlik a termelés. Két erőművel, kisvállalkozóként megtapasztalták a piac előnyeit és árnyoldalait is, s mivel 2019 végéig további 11 naperőművet terveznek még létesíteni (többek között Gannán, Devecserben, Pusztamiskén), úgy látták legjobbnak, ha saját gyártásba kezdenek. „Önállóságra törekszünk, hogy minél kevésbé függjünk a beszállítóktól. Rengeteg munkát sikerült generálni magunknak az elmúlt időszakban, a kis kapacitású összeszerelő üzemünk létrejöttével pedig stabilan tudunk támaszkodni a saját gyártásra” – mondja a motivációt illetően Horváth Balázs.

A Széchenyi 2020 program keretében, mintegy 245 millió Ft uniós támogatással megvalósult gyárban 600 m²-en zajlik a gyártás, további 600 m² pedig a tárolásra szolgál, de a cég idén szeretné növelni gyártói kapacitását. Jelenleg 12 fő dolgozik operátorként, ketten pedig a szakmai beszerzéseket intézik. Az üzem fő termékkínálatát a 270-280 W-os polikristályos, változatos teljesítmény spektrumú napelemek adják – ezek kisebb befektetéssel is több energiát termelnek, de az üzem bármilyen technológiájú (monokristályos, a hátulról érkező fényt hasznosító PERC technológiájú) napelem összeszerelésére alkalmas. Az alapanyagokat Kínából, Tajvanból, Japánból, Olaszországból és Hollandiából szerzik be, a legyártott napelemeket pedig saját maguk használják fel. „Külső piacra alig pár száz darabot adunk el. A jövőben talán terjeszkedünk, de egyelőre a saját erőműveink lefedése is elég munkát ad. Jövőre például Ajkán épül egy 4,6 MW-os erőmű, valamint egy 3,2 MW-os is tervben van” – részletezi Horváth Balázs. A cég kétségtelenül nem tétlenkedik: bőségesen kiaknázzák a megújuló energiákban rejlő lehetőséget, emellett az MVM-el és a Pannon Egyetemmel közösen egy K+F projektre is pályáznak, mely során a hálózattorzítást nullára redukáló invertereket fejlesztenének.