Már rég nem elég egy bolygó
A népességnövekedéssel és a növekvő túlfogyasztással a Föld regeneráló képessége nem tud lépést tartani. A bolygó 7,4 milliárd lakosának erőforrás-felhasználása annyi, mintha majdnem két Földünk lenne. De nincs.

A sokat emlegetett ökológiai lábnyom földhektárban mutatja meg, hogy egy adott életvitel fenntartásához mennyi területi erőforrásra van szükség. Ezt a számítást a kutatók országokra, közösségekre és személyekre bontva is el szokták végezni.

A számítás során figyelembe veszik többek közt a tenyészett állatok számára szükséges legelők területét, az elfogyasztott, feldolgozott halak számára szükséges vízfelületet, a megművelt termőföldek területét, a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdő és tenger területét, de az éves faigényt biztosító erdő területét és az az emberi infrastruktúrához szükséges beépített területet is.

A Wikipédia szerint 1961-ben egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ma ez a szám a Föld 7,4 milliárd fős lakosságára vetítve átlagosan 2,7 ha.

A számítások szerint ez azt jelenti, hogy ma 1,7 Föld bolygónyi energiát használunk fel folyamatosan. Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként mást mutat: ha például mindenki úgy élne, mint az ausztrálok, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, amerikaiként 4,8, luxemburgiként 9,1! Ha mindenki magyarként élne a bolygón, 1,9 Földnyi erőforrást használna fel.

Az adatok szerint 2018-ban 7 hónap alatt használtuk fel a Föld egy évre elegendő eltartóképességét. Az egyensúlyi állapot körülbelül 1969-ig állt fenn, onnantól kezdve folyamatosan romlik a helyzet.

Az ökológiai lábnyom-elemzéseket egyébként több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy mert a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. (Wikipédia)

A jelenlegi szokásaink és az előrejelzések szerint az állapot évről évre rosszabb lesz, ám ezen csak mi, felhasználók tudunk változtatni. Az utóbbi pár évben egyre többen indítanak figyelemfelkeltő kampányokat világszerte a tudatosabb és környezetkímélőbb fogyasztás népszerűsítésére.

Az egyik ilyen szimpatikus akciót itthon a Gyüttment Fesztivál szervezői indították el 2019 első hetén. Facebook oldalukon 52 héten keresztül 52 kihívást osztanak meg a környezettudatossággal kapcsolatban. Jelen sorok írása közben például egy héten át csak idénygyümölcsök és zöldségek fogyasztására buzdítottak.

„Ez segít felismerni, hogy az egyéni tetteinknek valódi hatása van, és az életünk apró döntései is nagy jelentőséggel bírnak. Megtapasztaljuk, hogy felelősek vagyunk azért, hogy tudatosabb életet éljünk. Ha környezettudatosan élünk, azzal nemcsak a természetre figyelünk oda, hanem tiszteletben tartjuk saját magunkat, a többi embert és a jövő generációit is” – írják.

Károsabb a bio mint a hagyományos?
Egy friss svéd kutatás szerint a biogazdálkodásban termesztett termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint hagyományos társaiké. A Nature-ben publikált írás szerint azonos mennyiségű bioélelmiszer előállításához lényegesen nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatást fejt ki. A hazai bioszakma szerint ez csupán egy, a GMO-s vetőmagok és az iparszerű mezőgazdaság népszerűsítésére megrendelt tanulmány. Állítják: létezik olyan kutatás, amely szerint az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön.

Gesztesi Ákos | Fotó: Pixabay