AKI A BALATONRA SZAVAZOTT
Hobbiborászatként indultak, ma több mint harminc hektáron gazdálkodnak és az egyik legsikeresebb balatoni branddé nőtték ki magukat, borral, Badacsonnyal, vendéglátással. A Laposa család története igazi sikersztori, talán annak is köszönhetően, hogy képesek voltak a birtok határain túlra tekinteni, és a bor mellett a régió megerősítésében is gondolkodni. Utóbbi különösen szívügye Laposa Bencének, a birtok vezetőjének és a Balatoni Kör elnökének, akivel Balaton-aktivizmusról, brandépítésről és komplex élményekről beszélgettünk.

„Az, hogy én ma már inkább Balaton aktivista vagyok, nagyban köszönhető annak az átalakulási folyamatnak, amit megéltem – kezdi a beszélgetést Bence. – Anyu eredendően badacsonyi, innen jött az ötlet, hogy itt kezdjünk borászattal foglalkozni, de a család nagyon sokáig Budapesten élt – én voltam az első, aki visszaköltözött Badacsonyba. Akkor az elsődleges célunk még annyi volt, hogy megteremtsük a saját borstílusunkat: egy olyan minőséget, ami izgalmas, és ami nemcsak a szűkebb közegben, hanem országosan, sőt akár nemzetközi környezetben is elismerésre méltó lehet.

Aztán ahogy telt az idő, a borfókuszú gondolkodásnak egyre inkább átvette a helyét egy komplexebb érzet, ami leginkább az élőhelyből fakad: ma elsődlegesen balatoni emberként definiálom magam, és csak ezután következik a foglalkozásom. Ez nem azt jelenti, hogy ne szeretnénk évről évre jó borokat készíteni, de ma már azt vallom, hogy vannak még legalább olyan fontos dolgok, mint a bor.”

A Balaton hívó szava

Bizonyos szögből nézve ez az átalakulás ugyanakkor inkább csak a gyökerekhez való visszatérés: eleve minden a Balaton-felvidéken kezdődött. Bence szülei, dr. Laposa József és Eleonóra itt találkoztak egy vonaton, amit hamarosan házasságkötés követett, s mivel a szőlő mindkettőjük életében meghatározó volt – József tájrendező mérnökként rendszeresen járta Magyarország borvidékeit, Eleonóra pedig szőlőműves családból származott –, sejthető volt, hogy előbb-utóbb maguk is belevágnak a borászatba.

Első földjeiket még a 90-es évek elején vették Badacsonyban, a Szent György-hegyen, a Csobáncon, a Köves-hegyen, valamint a kicsit északabbra fekvő Nagy-Somlói borvidéken, amiket aztán hétvégén, hobbiból művelt a családfő, és fejlesztgette a borászatot.

A gyerekek, Bence és két húga, Lilla és Zsófi már ebbe nőttek bele, Bencében pedig korán kialakult az érdeklődés a szakma iránt. Édesapja minden útjáról hozott haza bort, Bence 14-15 évesen már rendszeresen kóstolta őket, és a borvidékjáró túrákra is többször elkísérte édesapját, átfogó képet szerezve a hazai borvilágról. Tizenévesen már biztos volt benne, hogy borász lesz, és az is elég hamar eldőlt számára, hogy Budapest helyett a Badacsonyt választja.

„Egyetemre már tudatosan jöttem Keszthelyre, hogy minél közelebb legyek a szőlőhöz, miután pedig megkaptam az agrármérnöki diplomámat, eszembe se jutott, hogy visszamenjek a fővárosba”

– meséli.

Külföldre, tanulmányutakra viszont többször is ment, Ausztriában egy teljes évet töltött – édesapja tanácsai mellett ezeken az utakon tanult a legtöbbet a borászatról. 2004-ben ezekkel a tapasztalatokkal vette át a borkészítést és a birtok irányítását, s bár utóbbi már a 90-es években növekedni kezdett, a Laposa márkanév pedig 2000-től kezdve ismert és elismert brand volt a piacon, igazán innentől kapott lendületet a borászat fejlődése.

„Akkoriban még sokkal kisebb volt a borászat, fokozatosan növekedtünk a mai szintre, tehát annyira nem volt hirtelen váltás a birtokvezetés, de azért nagyon kemény időszak volt, főleg 2005 és 2010 között. Rengeteget dolgoztunk és terveztünk” – mondja Bence.

Ma már mindebben komoly segítsége van. A szülők pár éve a háttérből figyelik a történéseket, testvérei viszont becsatlakoztak a vállalkozásba. „Jó ideje Zsófival közösen visszük a céget, 2013 óta ő készíti a borokat, Lilla pedig a kereskedelmi részben segít. Már van akkora infrastruktúránk, hogy egyedül nem is lehetne mindent megoldani, de az nekem amúgy is mindig nagy motiváció volt, hogy olyan kereteket tudjunk teremteni, amelyeken belül sikeresen működhet a rendszer.”

Erre szükség is van: mostanra a birtok a kezdeti 3-4-ről több mint 30 hektárra nőtt, évente mintegy 250 ezer bort palackoznak, a Laposa név pedig a Balaton egyik legjobban csengő brandjévé vált.

Borkommunikáció átkódolva

Ahhoz, hogy eddig eljussanak, Bence szerint elsősorban nem nagy innovációkra, hanem következetességre és folytonosságra volt szükség. „A hagyományos ágazatokban a siker nem egy világmegváltó ötletnek a következménye. Amíg egy startupnál egy-egy ötlettel lehet világsikert aratni, a borászatban, vendéglátásban már mindent kitaláltak” – vélekedik. Ők sem találták fel a spanyolviaszt, de megvoltak az elveik, amikhez tartották magukat.

Ilyen volt az, hogy a kezdetektől fogva, tudatosan építették a saját brandjüket, folyamatosan figyelve az arculatra és a kommunikációra.

„Nem sokkal nagyobb energia befektetés ezt így csinálni, hiszen a feladatok 90%-át így is, úgy is el kell végezni, de egy brand sokkal nagyobb fejlődési potenciált ad. Ráadásul identitásképző ereje is van: szeretnénk büszkék lenni arra, amit csinálunk, és szeretnénk, ha a kollégáink is így éreznének. Ez csak akkor működik, ha van egy jól megfogható brand, amihez egyértelmű célok, tartalom és kommunikáció társul, és mindenki világosan látja, honnan hova tartunk.”

Ez az, aminek köszönhetően a nehézségeken is képesek voltak túljutni.

„Amikor elkezdtünk itt dolgozni, gyökeresen más szellemiséget képviseltünk, mint a többiek abban az időben. Például a kezdetektől fogva csak palackozott boraink voltak, ami a 2000-es évek elején nemcsak egyedülálló volt, hanem egyenesen meghökkentő. Volt ebből néhány konfliktusunk, de kitartottunk az elképzelésünk mellett, és az idő minket igazolt” – meséli.

Nem ez volt az egyedüli dolog, amiben igyekeztek minimális kompromisszumot kötni. Amikor Laposa József megvette az első földeket, azokat még erdő borította, de tudta, hogy a szőlőművelésnek a lankás terület lesz a legjobb. Később a borminőségben is határozott elképzeléseik voltak: inkább legyen kiegyensúlyozott, mintsem egy-egy kiváló tétel mellé egy közepes is bekerüljön. De a cégnél sem a bevett irányokat követik.

A professzionalizmus és a személyesség egyszerre van jelen náluk, például abban, hogy vannak HR felelősök, és abban, hogy a borvacsorákon maguk is részt vesznek a mai napig, mert ez mindkét félnek élvezetes, és persze a brandet is erősíti.

Ahogy az újítás is elengedhetetlen, mert azt azért Bence hozzáteszi, abban mégis innovatívak voltak, hogy át tudták kódolni az emberek borhoz való viszonyát.

„A 90-es évek végétől hosszú ideig arról szólt a magyar borkommunikáció, hogy ülünk egy hűvös pince mélyén, ahol gyertyafénynél lögyböljük a magas alkoholtartalmú, testes borokat. Mi azt gondoltuk, tegyünk mellé egy másik képet, ahol egy jól behűtött, száraz balatoni fehérbort kóstolgatunk egy teraszon, gyönyörű balatoni panoráma mellett. Egy olyan új színt tudtunk ezzel behozni, ami ma nagyon sokak számára szimpatikus. Apró mozzanat ez, de talán emiatt is újra kívánatos desztináció a Balaton és pozitív a régió megítélése a közösségi médiában. A mi feladatunk az, hogy ez így maradjon, és folyton olyan tartalmakat tudjunk adni, amelyek hitelesek, és amelyek mögött valódi teljesítmény van.”

Hiánypótlástól a komplex élményekig

Bár a tudatosság és a tervezés alapvető tételek a család életében, igyekeznek maguknak hagyni annyi mozgásteret, hogy spontánabb, jópofa, egyedi dolgokat is tudjanak létrehozni. „Idén született meg az a kifejezés, hogy Laposa Gasztrobirtok, hiszen a borászat, a Laposa Borbirtok mellett évek óta vendéglátással is foglalkozunk” – magyarázza Bence. Korábban a káptalantóti Liliomkert piacon volt egy kis reggeliző-ebédelőjük is, a Gábli, azt azonban a közelmúltban elengedték, így most négy tag alkotja a gasztrobirtokot.

A birtok szívében, a hegyen található egész évben nyitva tartó borteraszuk, mely klasszikus borászati kóstolótérként működik: itt elsősorban a borokon van a hangsúly, a melléjük felszolgált ételekbe viszont előszeretettel visznek némi csavart – a cizellált fine diningot keverik jó értelemben vett vidékiséggel és sok helyi alapanyaggal. A helyi alapanyagok a volt St. Orban étterem helyén működő Szőlőhegy Bisztróban is meghatározóak, de itt inkább a klasszikus vonal köszön vissza, míg a frissTerasz laza beach hangulatot áraszt street fooddal, fröccsel és zenével.

Mindennek lesz az ékköve a 2014-ben megvásárolt Hableány, melynek teraszán egy ideig a kisHableány működött, és amely júniustól egy teljesen új komplexumként fog újjászületni: hosszú távon itt lesz majd a cégcsoport központja, amely egyszerre lesz borászati üzem és interaktív kiállítótér. „Egy komplex élményt szeretnénk nyújtani az ide érkezőknek: lehet bort kóstolni, ebédelni-vacsorázni, be lehet járni a pincét és a bemutatóteremben azt is meg lehet majd nézni, hogy készülnek a borok. Végeztünk egy nagyon komoly történeti kutatást, ami anyag volt, azt apu felkutatta, így majd ezeket is tervezzük bemutatni” – részletezi Bence.

A tervek szerint a jövőben a komplexum tetején egy 17 szobás panziót is létrehoznának, más fejlesztésben azonban egyelőre nem gondolkodnak. Ami van, azt szeretnék minél magasabb szinten működtetni, és bár természetesen rendkívül örülnek neki, hogy létrejöttek ezek az egységek, sosem az volt a céljuk, hogy minél több vendéglátóhelyük legyen.

„Nem hiszem, hogy bármivel is kevesebbek lennénk, ha kettővel kevesebb vendéglátóhelyünk lenne vagy 100 ezer palackkal kevesebb bort adnánk el. Minket mindig is az motivált, hogy balatoni, badacsonyi viszonylatban olyan dolgokat hozzunk létre, amelyek segítik a térséget. Tulajdonképpen eszünk ágában sem volt vendéglátással foglalkozni, azért „kellett” belevágnunk, mert volt egy vákuum a kínálatban, hiányoztak azok a helyszínek, amelyekért a célközönségünk azt mondja, megéri lejönni. Ha abba az irányba akartunk fejlődni, amit kitűztünk magunk elé, hogy pezsegjen itt az élet, meg kellett teremtenünk ezeket a helyeket. Minden vendéglátóhelyünk erre az alapmotivációra adott válaszként jött létre, nem pedig önálló gazdasági entitásként.”

Nekünk ez a táj a jövőnk

Kezdő borászként Bencének csak annyi volt a motivációja, hogy egyre jobb borokat készítsen, ma már tehát inkább ez a komplex balatoniság mozgatja: a régió, a borvidék és a helyi közösség megerősítése, amiben a jó borok csak egy szeletet képeznek. Ezért is tevékenykedik évek óta a Balatoni Kör tagjaként, illetve elnökeként, vagy éppen ezért ajánlja saját honlapjukon a környék minőségi szolgáltatóit.

Fontos, hogy a vendégek szemével is gondolkodjunk, és minél több impulzust és komplex élményeket nyújtsunk nekik. Így igyekszünk felépíteni a régiót is. Az élmény alapú turizmus nem csak egy jól csengő marketingszöveg, hanem egy nagyon fontos jövőkép: olyan helyszíneket és szolgáltatásokat kell egymás mellé tennünk, amelyek a család összes tagja számára érdekesek, időjárástól függetlenül is.”

Laposa Birtok

Alapítás: 1994
Jelenlegi terület: 30 ha
Palackozott borok: Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Furmint, Juhfark
Vendéglátás: Laposa Borterasz, Szőlőhegy Bisztro, frissTerasz, Hableány

Azt vallja, akkor lesz erős a Balaton, ha egy egész évben aktív szabadidős régióvá tud válni, ahol a bor, a gasztronómia, a szabadidős sportok egyaránt jelen vannak, ahol lehet jókat enni-inni, kirándulni, vitorlázni, hajózni, egyéb vízi sportokat űzni, és ahol mindezt értékes kulturális kínálat és épített örökség egészíti ki.

Bence mélyen hisz ebben, és abban is, hogy a vidék is kínálhat izgalmas életpályamodellt. Beruházásaikkal tesznek is ezért, és bár az ágazatot érintő munkaerő-piaci nehézségek őket sem kerülik, a brandépítésnek köszönhetően mára több mint 50 főt foglalkoztatnak egész évben.

S persze az ő saját példája is bizonyítja, vidéken is lehet sikereket elérni. „Rettentő fontosnak tartom, hogy megfordítsuk azt a nézetet, itt nincs semmi, itt nem lehet jövőt építeni. Igenis van, sőt, sok szempontból sokkal jobb életet lehet itt élni, ha valaki igényes a munkájára. Nehézségek persze mindig lesznek, és szükség lenne még változtatásokra, hogy korrekt rendszer alakuljon ki munkáltatói oldalon, a munkavállalók pedig ne irreális elvárásokkal érkezzenek – hogy mindkét fél partnerként tudjon dolgozni a közös célért. De a balatoni élet igenis lehet a jövőnk.” Úgy, ahogy az övék is lett.

Erősödő borrégió, egész éves, minőségi Balaton

A 2014-ben létrejött Balatoni Kör egyszerre baráti társaság, segítő felek hálózata és komoly küldetéssel rendelkező egyesület. Laposa Bence három éve elnöke a szervezetnek, és elmondása szerint a tagság mindenki számára óriási lökést jelent, hogy lelkesen dolgozzanak egy egész éves, minőségi kínálattal rendelkező Balatonért.

Ehhez például alapvető fontosságú lenne lerombolni azt a képet, hogy a Balaton csupán strand desztináció. Nem. A Balatonnak fontos részei a strandok, de azokra inkább úgy kellene gondolni, mint rendezvényterekre, ahol olyan közösségi aktivitásokat lehet létrehozni, melyek egész évben vonzóak lehetnek.

„Azt szoktam mondani, a Balaton jövőképét a 6/12-es szabály szerint kell kialakítani: minimum 6 hónapos vagy egész éves szolgáltatásokra van szükségünk. Ezeket érdemes fejlesztenünk, mert a két hónapos üzleti modell nem életképes.”

Azt mondja, vannak már átfedések a céljaik és a valóság között, de még sok a tennivaló. „A mi generációnk nagyon nehéz örökséget kapott. Az előző rendszerben teljesen elhibázott stratégiai döntések születtek, amelyek mindent a tömegturizmusnak rendeltek alá, és mind strukturálisan, mind szolgáltatási színvonalban egy kritika nélküli kínálat jött létre. Ennek a mai napig tart az átalakítása, pozitív kommunikációval pedig mi is igyekszünk változtatni.”

Ennek az egyik fontos szeletét képezi a borrégió megerősítése, amelyben kiemelt szerepet játszik a negyedik évjáratával jelentkező BalatonBor, Magyarország első, termelői összefogásra létrejött régiós bormárkája.

„Szerettük volna, ha az az összefogás, amit mi képviselünk, termék szinten is megjelenik. A BalatonBor több vidéket is lefed, ráadásul nemcsak a borok arculata és kommunikációja, de a stílusa is egységes. Amellett, hogy az idelátogatóknak egy ilyen termék plusz élményt jelent és a Balatonról egy erősebb képet tud adni, közösségépítő jelleggel is bír, hiszen a borok kiválasztására szolgáló kóstolókon mi borászok is összekovácsolódunk.”

A szigorú kritériumrendszer alapján létrejött termék valóban sikeres, olyannyira, hogy idén már második alkalommal palackoznak majd egységes HegyBort is. A Vinea Balaton eredetvédelmi piramisa szerint a könnyedebb BalatonBorral szemben a HegyBor már a termőhelyi egyediséget is kifejezi, mindezt magas minőségben, így kétségtelenül jó úton halad ahhoz, hogy hosszú távon is sikeressé tegye a borvidéket.

Laposa Bence 1980-ban született Budapesten. Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát, a családi birtokot 2004 óta vezeti, azóta él Badacsonyban. 2014 óta a Balatoni Kör tagja, három éve elnöke. 2018-ban Pro Turismo-díjat vehetett át.

Kedvenc bora: 4 Hegy Olaszrizling
Kedvenc balatoni pillanata: „A 2017-es Balaton-átcsúszás. Hihetetlen élmény volt.”
Ami a legjobban kikapcsolja: A futás és a wakeboard.
A sikeres életpályáról: „Ne a pénzért dolgozz! Találd meg azt, amibe bele tudsz szeretni, amiben hinni tudsz. Ne gondold azt, hogy kifutottak a lehetőségek. Ha van egy víziód, ha hajlandó vagy kellő energiát fektetni belé, folytonosságot és egy jó brandet teremteni, ha nem hátrálsz meg, az erőfeszítések ki fognak fizetődni.”

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint