Szép új, robotizált világ: hol tartunk most?
A robotok megítélése megosztja az embereket. Vannak, akik idegenkednek tőle, mások ebben látják a jövőt. Egy biztos: egyre inkább a hétköznapjaink részévé váltak, és minden eddiginél gyorsabban fejlődnek.

A robot, mint szó, eredetileg szláv eredetű (robota), jelentése: szolgamunka. A hivatalos definíció szerint a robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására. Ezt irányíthatja ember, de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógépre bízva.

Robotokat – bár már az iparosodás korában voltak automatizált gépek – a 20. század óta használ az emberiség. A világ első valódi robotja a Televox nevű humanoid robot volt, mely az Egyesült Államok telefonos rendszerét működtette 1927-ben.

Asimov 1942-es robotika törvényének megfogalmazása után pár évvel virágzásnak indult a számítástechnika és a robotika (e kettő nem választható el egymástól), aminek hatására gyárak hajtották saját malmukra a technológia fejlődését. Az első ipari robot 1961-ben állt munkába a General Motors gyártósorán.

Az 1970-es évek már a Holdon használt távvezérelt robotokról, a környezetükre reagáló és az objektumok mozgatására képes gépekről szólt. 1986-ban a Honda megkezdte a humanoid kutatási és fejlesztési program létrehozását, aminek során olyan robotokat hoztak létre, melyek képesek voltak kapcsolatba lépni emberekkel. Azóta exponenciálisan növekszik a robotok felhasználási területe és fajtája.

Ma már az ipar mellett jelen vannak az élet legkülönbözőbb területein: orvosoknak segítenek (sebészeti beavatkozás), háborúkban vesznek részt (tűzszerész robotok, felderítő drónok), háztartási munkát végeznek (porszívó robot, medence takarító robot, sepregető robot, eresz takarító robot), adatot dolgoznak fel és szórakoztatnak. Egy szóval körülvesznek minket.

A legizgalmasabb, hogy mára eljutottunk odáig, hogy a gépek a mesterséges intelligenciának köszönhetően képesek tanulni az emberektől és egymástól. Vannak szoftverek, amelyek autót vezetnek, értékelhető képeket festenek, zenét komponálnak, vagy izgalmas és élvezhető novellákat állítanak össze.

A robotok felhasználási területe számos izgalmas felhasználási területtel kecsegtet, azonban jó észben tartani: ezeket is emberek hozták létre, így csupán tőlünk függ, hogy mire használjuk őket.

A jövő mezőgazdasága az „okos mezőgazdaság”

Hogyan biztosítható mindenkinek megfelelő élelem, miközben a Föld lakossága egyre nő, és a becslések szerint 30 éven belül eléri a 9 milliárdot?

A modern mezőgazdaság előtt hosszú távon ez a legnagyobb kihívás, amelynek – ez manapság egyre nyilvánvalóbb – csak a modern technológia vívmányainak alkalmazásával tud majd megfelelni. A folyamatosan csatasorba álló új módszerek egy része a „hagyományos” gazdálkodást támogatja abban, hogy hatékonyabbá, a környezettel szemben pedig kíméletesebbé váljon. Drónokat „bevetve” a vetésterületről naprakész adatokat kaphatunk, amelyek alapján az öntözővíz és a műtrágya pontosan oda kerülhet, ahol valóban szükség van rá – erről pedig az „okos traktorok” gondoskodnak.

Az informatika, az adattudomány a mezőgazdaságban is új távlatokat nyit meg – mondta el Geiszler György, az SAP Hungary üzletágvezetője az Ecoport magazinnak. A szakértő a forradalmian új megoldások közül a „vertical farming” koncepciót emelte ki, amely a növénytermesztést a városba, „tető alá” – azaz zárt térbe – költözteti, és amelynek informatikai megalapozásában a szoftvercég is aktív szerepet játszik. Ezeken a „farmokon” a gyökerek újrahasznosítható műanyag „talajból” nyerik a tápanyagot, a levelek pedig napfény helyett a leghatékonyabban feldolgozható sugárzást kapják.



A módszer meghonosítója a New Jersey-beli AeroFarms, amely nemrégiben került fel a Fast Company „2019 leginnovatívabb vállalatainak” listájára – méghozzá adattudomány kategóriában. Hasonló példát Magyarországon is találunk: a veresegyházi Veres Paradicsom Kft. üvegházaiban a paradicsom gyökerei kókuszrost paplanból nyerik ki a tápanyagot, a világítás pedig – miként az AeroFarmsnál – mesterséges. Az adatelemzés, a Big Data-alkalmazások, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az állattenyésztés területén is új lehetőségeket nyit meg.

Lássunk erre is egy példát! A csirkék hangjának elemzésével – ami technológiai szempontból nem túlságosan bonyolult feladat – azonosítani lehet, miként változik meg a csipogás, amikor valamilyen betegség támadja meg az állatokat. Tízezernyi csirke csipogásából persze viszonylag alacsony bizonyossággal lehet csak jelezni a betegségek megjelenését, de ez az információ is sokat érhet, ráadásul a technológia, amely a hatalmas adathalmaz mesterséges intelligencia alapú feldolgozására épül, kifejezetten olcsó. A feldolgozó szoftver bizonyos jelenségekre a múltbeli korrelációk alapján „jön rá”, de ezzel párhuzamosan „tanul” is, és új, szintén betegségeket jelző mintázatokat is beépít az adatbázisába.

Egy fokkal bonyolultabb, amikor a különböző technológiákat csatasorba állítva nem csupán egy, hanem több forrásból szerzünk információkat. Minél több forrást kombinálunk az adatokat „egymásra vetítve”, annál megbízhatóbb lesz a modellünk. A csirkék hangjáról készült felvételeket például videó-elemzéssel egészíthetjük ki. Ez már sokkal bonyolultabb feladat: képenként „be kell azonosítanunk” az egymástól nemigen különböző csirkéket, és ennek alapján kell a helyzetüket megállapítani. Erre azért van szükség, mert a csirkék egyik jellemzője, hogy ha rosszul érzik magukat, akkor megpróbálnak egymáshoz közelebb kerülni. A csirkék effajta „klaszterezése” már drágább, mint a telep „bemikrofonozása” – viszont újabb információréteget nyújt.

Az infravörös hullámokat is érzékelő kamerák mindezt egy újabb, az állatok testhőmérsékletére vonatkozó adattömeggel egészíthetik ki, számunkra láthatatlan spektrumokban árnyalva tovább a képet.



Csaba Ferenc | Fotó: SAP Hungary, Unsplash, Shutterstock A cikk az üzletem.hu támogatásával született.

Pincérrobotok Budapest belvárosában

Az Enjoy Budapest Caféban 2018 decembere óta már több robot dolgozik, mint alkalmazott. A kávézóban 7 nagyrobottal és 9 kicsivel találkozhatnak az érdeklődők. Egy kávé mellett nemcsak a kipróbálásukra van lehetőség, de részben a felszolgálást is ők végzik.

Belépve az ajtón, a Pepper nevű robot üdvözli az embert, a rendelést pedig egy másik szállítja ki. Mindez különleges élmény, ám az ötletgazda szerint nem csak ezért érdemes betérni: ide el lehet jönni a gyerekkel, játszani a robottokkal egy sütemény, kávé mellett. Beszélgetni a robotokról, a jövőről. Megismerni a robotok programozását, felkészülni a jövőre.

Az Enjoy Robotics célja, hogy hosszútávon egy igazi műhelyközösséget hozzon létre, hogy "Magyarország felkerüljön a robotika térképére és bizonyítsuk, aktív részesei vagyunk az iparágnak. Éppen ezért fontos első lépés, hogy a világon egyedülálló módon ennyi robotot gyűjtöttünk egy helyre” – nyilatkozta a nyitáskor a PCworld szerint Csizmazia Tibor, az E-szoftverfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója és az Enjoy Robotics üzletág vezetője.

A robot csupán eszköz

Tényleg a robotok hozhatják el az utópiát a munka világában?

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese kicsit más véleményen van.

– A világ első együttműködő robotját (collaborative robot, röviden: kobot) több mint 10 éve adták el. Mára a kobotok piaca éves szinten 50%-os növekedést mutat és az ipari robotika leggyorsabban fejlődő szegmensét jelenti, ami a becslések szerint akár már 2020-ra is elérheti a 3 milliárd dolláros globális bevételt. Az együttműködő robotok mára elérhetők lettek a kis- és közepes méretű gyártóvállalatok számára is – nekik a robotika korábban túl drága vagy komplex lett volna.

Ezek kisebb és könnyebben programozható eszközöket jelentenek. Mindez mára Magyarországra is igaz, többféle kobot érhető el az interneten néhány kattintás után. Persze maga a robot csupán eszköz, nem pedig cél, önmagában alkalmatlan mind a termelési mennyiség növelésre, mind a minőség javítására.

A Magyarországon termelő kkv-k alacsonyabb versenyképességét elsősorban termelésirányító és vezetéstámogató rendszerek bevezetésével és a termelési folyamatok optimalizálásával lehet jelentősen javítani – amennyiben ezeken a lépéseken már túl vagyunk, akkor érdemes végiggondolni a robotok esetleges hasznosságát. Egyes kutatások szerint a robotok is simán el tudnák végezni a Magyarországon ledolgozott munkaórák közel felét.

Ettől még azért messze vagyunk, nincs félnivalónk az automatizálástól. A gépek ugyanis nem szükségképpen teszik emberek tömegeit munkanélkülivé – feltéve, hogy a ma még a robotok munkáját „bitorlók” sikeresen képezik át magukat kevésbé vagy egyáltalán nem automatizálható, emberszabású munkákra. Az egyre növekvő számú robot kiegészítőnek köszönhetően a robotok variálható alkalmazásaikkal a rájuk bízott feladatok széles körét képesek ellátni.

Gesztesi Ákos | Fotó: Unsplash, Enjoy Robotics