Hobbi vagy befektetés: történelmi autók a piacon
Egy autó árának változása kalandos íveket rajzol a grafikonra: abban a pillanatban, hogy átvettük a szalonban, csökkenni kezd az értéke. Húsz év múlva örülünk, ha ócskavasnak átveszi valaki, aztán újabb egy-két évtized elteltével egyszer csak rátalálunk egy árverésen, ahol az újkori ára többszöröséért kerül kalapács alá.

Jó állapotban lévő régi autóhoz három úton juthatunk hozzá. Az első elég kézenfekvő: vegyünk egy újat, és várjuk meg, amíg megöregszik. Közben persze ne nagyon használjuk, épp csak “sétálni” vigyük el néha, hogy átmozgassuk az alkatrészeit, de egyébként tartsuk karban — és garázsban. Belátható, hogy ritkán térül meg, ha harminc-negyven évig a széltől is óvjuk a kocsit, ezt az utat azok választják, akik egy már újkorában is ritkaságnak számító járművet vesznek.

Sokkal életszerűbb, ha az autót már eleve idősebb korában szerezzük be, de még ekkor is két lehetőségünk van: kezelhetjük a kocsit úgy, mint bármely más műtárgyat — ez esetben egy kifogástalan állapotban lévő, jól dokumentált előélettel rendelkező járműbe érdemes befektetni. A legértékesebb példányok, amik egyben a legjobb befektetésnek számítanak, ugyanazokon a piacokon, aukciós házakban cserélnek gazdát, mint egy Van Gogh-festmény, és a sorsuk is hasonló: gyakran beállítják őket egy kontrollált hőmérsékletű és páratartalmú műterembe, ahová természetesen odaszállítják anélkül, hogy akár egy kilométert is megtenne a saját kerekén.

A harmadik lehetőség, amikor egy öreg, lestrapált gépet választunk, és az állapota miatt a vételkor megspórolt összeget a felújításra fordítjuk. Ezt a megoldást jellemzően azok választják, akik nemcsak befektetési lehetőséget látnak a veterán autóban, hanem értik és szeretik is a gépjárművek világát. A felújítás folyamata — még ha az ember nem is a saját két kezével végzi, hanem az adott korszakot jól ismerő szakemberre bízza — számos kalandot tartogat: az eredeti alkatrészek beszerzése során megannyi történetet is megismerhetünk az alkatrész-donor autókról és tulajdonosaikról. Egy ötven-hatvan éves kocsi újraélesztése során szó szerint tapintható közelségbe kerül a történelem.

Hogy egy veterán autót milyen áron tudunk értékesíteni, az sok szemponttól függ. Fontos az állapota, de ennek összhangban kell lennie a műtárgy történelmével is. Általánosságban persze az cél, hogy minél közelebb tartsuk az autót ahhoz az állapothoz, ahogy a szalonból kigurult, ugyanakkor egy versenyeket is megjárt gép esetében a harci sérülések akár növelhetik is az értéket. Egy horpadás is vonzó tud lenni a Bugatti Type-35 oldalán, ha azt kilencven éve egy előzés közben szerezte Le Mans-ban.

Az érték összefügg azzal is, mennyire hétköznapi egy autó: a Breadvan becenévre hallgató Ferrariból például egyetlen példány készült, ami a mai napig versenyez is veterán futamokon (a Hungaroring Classicon a magyar közönség testközelből is megcsodálhatta a paddockban), értékét úgy másfél milliárd forintra becsülik.

Ahogy arra már utaltunk, a veterán autók nemcsak befektetésként, hanem hobbiként is egyre népszerűbbek: a vitorlásokéhoz hasonlítható közösségek alakultak ki, a tulajdonosok pedig kiállításokra, túrákra viszik el kocsijukat, vagy épp versenyekre neveznek be velük. A Hungaroring Classicon látott test a test elleni küzdelmeknél sokkal elterjedtebbek az úgynevezett regularity versenyek, amiket közutakon is biztonságosan meg lehet rendezni, ugyanis ezeken nem a gyorsaság, hanem a pontosság a cél. A szervezők meghatározzák a két ellenőrző pont közötti szintidőt (vagy átlagsebességet), amit a versenyzőknek minél pontosabban tartaniuk kell: a távot túl gyorsan teljesítők éppúgy büntetőpontokat kapnak, mint akik késnek. A versenyzés izgalma így összeegyeztethető a KRESZ szabályainak betartásával — aki pedig azt hinné, hogy az ilyen futamokat a szerencse dönti el, téved: Európa talán legrangosabb regularity versenyein rendre ugyanaz a néhány páros végez a dobogón.

Aki hobbi célra keres veterán autót, annak nem kell olyan mélyen a zsebébe nyúlnia, mint aki befektetési célra vásárol: a húszas években gyártott Ford T-Modellekhez például már tízmillió forint alatt is hozzá lehet jutni.

Szöveg és fotók: Schöngrundtner Tamás