Rendszer -átmenet, –változtatás, –váltás
Három évtized telt el az 1989-90-es rendszerváltás óta, amely időszak már történelmi léptékben is mérhető. Veszprém, amilyen gyorsan szállt be a kiszámíthatatlan folyamatokba, olyan higgadtan kezelte az átmenet kihívásait. A polgárság megerősödött, ennek alapjait pedig pár év leforgása alatt fektették le.

„Rendszerváltás”, „rendszerváltoztatás”, „átmenet”, „átalakulás”. Nincs univerzális kifejezés arra az időszakra, ami 30 évvel ezelőtt zajlott le Magyarországon, ahogy azt is nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor indult el és mikor ért véget az a folyamat, ami az évtizedes államszocializmus után politikai, társadalmi és gazdasági átrendeződést hozott magával.

Abban viszont a történészek körében is egyetértés van, hogy ez a folyamat a lehető legbékésebben ment végbe. Ahogy Veszprémben, úgy az ország majdnem összes megyeszékhelyén is.

Pedig a tét és a felelősség hatalmas volt. Rövid idő alatt kellett lefektetni az alapjait annak az új struktúrának, amire el lehetett kezdeni felépíteni az új demokratikus berendezkedést és piacgazdaságot. A volt szocialista országok felsorakoztak a rajtvonalhoz és eldördült a startpisztoly.

Pártalapítás, csak bátran!

A rendszerváltás első hiteles bizonyítékát az új pártok születése jelentette. Újonnan alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, hogy csak néhányat említsünk azokból a szerveződésekből, amelyek meghatározták a magyar politikát a következő évtizedekben. Hogy mennyire szükség volt a rendszerváltás idején arra, hogy a különböző pártok hivatalos formában is létrejöjjenek – különösebb ideológiai viták nélkül, ezzel elősegítve az átalakulást – a legjobb bizonyíték, hogy Veszprémben nem egy prominens közéleti szereplő több ellenzéki párt megalapításában is aktívan közreműködött azért, hogy a közelgő választásokon valóban több alternatívából lehessen választani. Az emberek pedig éltek a választójogukkal, igaz nem kimagaslóan magas arányban. 1990 őszén a kétfordulós önkormányzati választás első fordulójában a megyében a választásra jogosultak 43%-a, a második fordulóban pedig 25%-a vett részt. A megyeszékhely önkormányzatának összetétele viszont rendkívül színes lett, összesen 6 politikai párt, valamint függetlenek alkották a város döntéshozóinak testületét.

Stabilan az ingoványosban

A demokrácia vívmányait tehát az első választások után sikerült megszilárdítani, azonban arra akkor még kevesen gondolhattak, hogy Veszprém mennyire nem a politikai változásoktól lesz hangos a következő években. Olyannyira nem, hogy a rendszerváltás után első szabadon megválasztott polgármester négy cikluson át, 16 éven keresztül maradt a város élén. Sokat elmond a Királynék városának nyugodt közhangulatáról, hogy az átalakulás éveitől számítva a mai napig csupán három polgármester vezette a várost, közülük kettő pedig tényszerűen, illetve várhatóan 10 évnél hosszabb időszakon keresztül. Az alapvetően polgári város értelmisége is új lendületet kapott ebben az időben, és a városhatárokon túl, az országos politika alakításában is szervesen közreműködtek. Horváth Balázs belügyminiszterként, Hegedűs Tamás címzetes államtitkárként vállalt szerepet az Antall-kormányban.

Beülni egy bécsi kávéra

Bár az ígéretek ellenére nem nyitott mindenki kávézót Bécsben, a rendszerváltás után mégis fontos lett a német vonal Veszprémben, már ami a gazdaságot illeti. A megyeszékhely két meghatározó autóipari óriása, a Continental és a Valeo is a rendszerváltás utáni években alapította meg veszprémi üzemeit, mára pedig statisztikailag is a két legerősebb vállalkozássá nőtték ki magukat, több ezer embert foglalkoztatva. A rendszerváltás másik nyertesének nyugodtan ki lehet kiáltani az egyetemet, sőt ez az intézmény az, ami a politikai-gazdasági átrendeződésekből mindig jól jött ki. 1949-es megalapításakor, az akkor felívelőben lévő vegyiparra szakosodott, majd több irányváltás után, az 1991-es középiskolai tanárhiány sürgős megoldására, tanárképző karral bővült az oktatási portfóliója.

Veszprém nyugodt és higgadt döntésekkel lépett bele az ingoványosba 30 évvel ezelőtt, és szilárdította meg régi-új polgári berendezkedését a rendszerváltozás után. Ma már szinte csak a szocreál stílusú épületegyüttesek emlékeztetnek a régi időkre, a következő kihívás pedig az, hogy Európában is maradandót alkosson ez a város.

Hajas Bálint | Fotó: Veszprém Megyei Levéltár, Fortepan, Laczkó Dezső Múzeum