A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.

Szokott még nosztalgiázni az egyetemi évekről, amikor reggelente leparkol a kancellári parkolóban?

Tekintettel arra, hogy nincs jogosítványom, főként kerékpárral vagy gyalog járok dolgozni. Mindent egybevéve az egyetemen idestova 20 éve vagyok jelen; először hallgatóként, aztán dolgozóként. Ritkán nosztalgiázom, mert az intézménnyel kapcsolatos ügyek folyamatosan biztosítanak tennivalókat, ugyanakkor kellemes érzésekkel gondolok vissza azokra az évekre, amiket hallgatóként töltöttem a Pannonon.

Akkor úgy kérdezem, hogy mennyi minden változott azokhoz az időkhöz képest, amikor Ön volt gólya a Pannon Egyetemen?

Amikor én kezdtem az egyetemet, akkor dupla annyian jártak a Pannonra, mint ma, megközelítőleg 12 ezren voltunk, ebből 8 ezren Veszprémben. Ez látványos különbség azokhoz az időkhöz képest, hogy az ezredfordulón jóval nagyobb volt a hallgatók jelenléte a városban, ezáltal erősebb volt a közösség is köztünk. Ma nagyjából az akkori hallgatói létszám harmada tanul nappali képzésen. Szóval sok minden változott.

Ennek okaira még visszatérünk, viszont előtte nézzük meg a CV-jét! Ezer szálon kötődik a Pannon Egyetemhez.

Informatikatanár hallgatóként kerültem ide, majd nagyon hamar belecsöppentem az akkori Hallgatói Önkormányzat munkájába. Szakképviselő voltam, majd kari elnökhelyettes, aztán elnök, utána HÖK-elnökhelyettes, végül az egyetemi HÖK elnöke. Ezután a HÖOK-ban az Északnyugat Magyarországi Régió elnöke voltam két évig. Olyan gyorsan történtek ezek az események, hogy amikor a HÖOK után elkezdtem dolgozni az egyetemen, hivatalosan még mindig hallgató voltam. A diploma után főállásban folytattam. Projektasszisztens, projektmenedzser, igazgatóhelyettes és egy egyetemi cég igazgatóságának az elnöki székében is megfordultam. Igen, azt hiszem mondhatjuk, hogy több területet is volt alkalmam megismerni az Egyetemen.

Ezek közül melyik munka volt a leghasznosabb a jelenlegi kancellári megbízatás kapcsán?

Rangsort nehéz lenne felállítani. Azt gondolom, hogy a leghasznosabb az volt, hogy minden oldalról beleláttam az intézmény működésébe. Mind hallgatói oldalról, mind pedig főállású dolgozóként, majd vezetőként. Nagyon sok embert megismertem, számos olyan helyzettel, kihívással találkoztam, amikből tapasztalatot tudtam meríteni.

Mennyire volt tudatos ez a karrierív?

Jól hangzana, ha azt mondanám, hogy az eleje óta kancellárnak készültem, de ennél távolabb nem is lehetnénk az igazságtól, és nem csak azért, mert amikor kezdtem, még nem is létezett ez a tisztség. Tulajdonképpen a HÖK-be is egy véletlen folytán kerültem, de ha már ott voltam, igyekeztem a legjobban teljesíteni, és ezt a mentalitást próbáltam magammal vinni a későbbi feladataimban is. Természetesen ehhez szükség volt némi személyes ambícióra és kitartásra; ugyanakkor ezek nélkül véleményem szerint nem is lehet ilyen feladatokat vállalni. Sok embert ismerek, aki azért nem tudja befutni azt a karrierívet az életében, amire képes lenne, mert amikor komolyabb döntési helyzetbe kerül, amikor kockázatot kell vállalni, akkor nem mer kilépni a komfortzónájából.

Mennyire volt nehéz feladat a kollégákkal elfogadtatni magát? Hiszen többen hallgatói kora óta ismerhetik, most pedig felettesük lett.

A napi életben akadnak néha vicces helyzetek, ugyanakkor az egyetem eredményessége közös érdek. Ha azt látják bennem, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a közös sikerekért, akkor a régi ismeretség inkább előny és megkönnyíti a közös munkát. Korábbi oktatóimmal, munkatársaimmal mindig igyekeztem jó személyes kapcsolatot kialakítani, azt gondolom, hogy az esetek többségében ez sikerült is.

A rektorral is?

Nagy előny volt, hogy régóta ismertük egymást, és jó viszonyt ápoltunk rektor úrral és az egyetem többi vezetőjével is. Hasonló az értékrendünk, és „egyfelé húzzuk a szekeret”. Ezzel rengeteg időt és energiát is megspóroltunk, hiszen átugorhattuk az ismerkedés fázisát. Úgyis mondhatnám, hogy nekem nem kellett megmutatni, hogy merre van a mellékhelyiség a folyosón.

Projektmenedzserként eddig jól körülhatárolható feladatai voltak, most viszont egy egész intézmény szerteágazó gazdálkodásáért felel. Mely területek élveznek prioritást?

Számos terület tartozik a kancellár közvetlen felügyelete alá, melyek közül mindegyik fontos, de ha ki kellene emelnem belőlük párat, akkor azt gondolom, hogy jelen helyzetben nagy figyelmet kell fordítanunk a gazdálkodásunk feszességére, az eredményes pályázati tevékenységre, és az oktatásszervezés hatékonyságára.

Ahhoz, hogy jól lássuk a helyzetünket és lehetőségeinket, visszakanyarodnék a beszélgetés elejére. Be kell látnunk, hogy a hallgatók számának csökkenésével a Pannon Egyetem is vesztett súlyából a régióban. Ez a csökkenés egyébként országos tendencia, ami kiélezett versenyhelyzetet szül. Északon Győr, délen Pécs a konkurencia, és akkor még nem beszéltem Budapest közelségéről. A legfontosabb feladat most, hogy megalkossuk a Pannon Egyetem vízióját, azt a közép- és hosszú távú stratégiai tervet, ami segít pozicionálni magunkat a magyar felsőoktatási térben. Ugyanakkor a feladat nem egyszerű: a tábla készen áll, a bábuk mozognak.

Tehát mint egy sakktáblán, amikor elfoglalják a stratégiai pontokat a bábuk?

Mondhatjuk így is: a sakktábla nekünk jelenleg a Közép-Dunántúl, a Balatontól északra, ez stratégiailag a leginkább fontos terület. Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Pannon Egyetem képes legyen ellátni ebben a régióban a centrum szerepét, ami az oktatást, kutatást és az innovációs tevékenységet illeti. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minőségi partnerei tudjunk lenni az itt működő vállalkozásoknak, és meg tudjunk felelni azoknak a gazdasági és társadalmi követelményeknek, amiket az egyes települések állítanak elénk.

Konkrétumokban ez mit jelent? Melyik tudományterületekre összpontosítanak?

Mind az egyetem tudományos kapacitásaiból kiindulva, mind a piac igényei alapján, véleményem szerint jelenleg az informatikai, mérnöki/műszaki és gazdasági területek azok, amikre leginkább a hangsúlyt kell fektetnünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk az agráriummal, a bölcsészettudományokkal vagy éppen tanárképzéssel, ugyanakkor kell, hogy legyen az intézménynek egy markáns „arcéle”, amin a hosszú távú stratégia alapszik.

Elhangzottak az egyetem tudományos eredményei. Ezek nem a rektori feladatkörhöz kapcsolódnak?

Az oktatás/kutatás szakmailag a rektor felügyelete alá tartozik, ugyanakkor az egyetem egy és oszthatatlan: a kancellárnak, és a kancellári területnek is mindent meg kell tennie a hatékony és sikeres működés érdekében. Példaként említeném a szervezetileg a kancellári területhez tartozó Fejlesztési és Projektigazgatóságot, ami jelenleg is 100-110 pályázati projektet kezel, melyek támogatási értéke összesen ~19 Mrd Forint. Ezeket a főként kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatokat az intézmény a jelenlegi programozási időszakban nyert el.

Ha már a piac szóba került, milyen az egyetem kapcsolata a környező cégekkel?

Azt gondolom, hogy a Pannon Egyetem hazai viszonylatban kiemelkedően széles piaci kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Számos élő együttműködésünk van kis- és nagyvállalatokkal egyaránt mind oktatási, mind kutatás-fejlesztési területen. Az együttműködések egyik kiemelt területe a duális képzések, ahol jelenleg több mint 120 együttműködő partnerrel állunk szerződéses kapcsolatban, és a bevont hallgatóink száma is évről évre növekszik.

Kanyarodjunk vissza az egyetemhez! A legnagyobb felsőoktatási intézmények nemzetközi szinten is gondolkodnak. Hogy áll ezen a területen a Pannon Egyetem?

Ez egy nagyon fontos részét képezi a stratégiánknak. Előttünk áll a feladat, hogy újrarajzoljuk az egyetem képét egy olyan intézménnyé, amelyet nem csak a környező megyékben jegyeznek, hanem ha bárhol az országban elhangzik az, hogy „Pannon Egyetem” az emberek tudják, hogy melyik intézményről van szó és tudjanak hozzá társítani képzéseket, tudományterületeket, eredményeket. Ez a minimálisan elvárt szint, ugyanakkor a távlati cél egyértelműen a nemzetközi ismertség és elismertség elérése.

Erősíteni kívánjuk a nemzetközi jelenlétünket a tudományos együttműködések és pályázatok területén, és rendkívül fontosnak tartjuk, hogy egyre népszerűbbek legyünk a külföldi hallgatók szemében; egyre többen döntsenek úgy, hogy Magyarországon, Veszprémben szeretnék a tanulmányaikat folytatni.

A beiskolázásban mekkora mozgástere van a kancellárnak?

Erre a területre úgy tekintek, hogy a kancellár feladata megteremteni azt a környezetet és feltételrendszert, ami aztán vonzóvá teszi az egyetemet és a várost a középiskolásoknak. A cél egyértelműen az, hogy minél többen megismerjék a Pannon Egyetemet, és Veszprém gyönyörű városát.

Terveim közt szerepel az egyetem kommunikációs tevékenységének felpörgetése, egy „egyetemi brand” kialakítása, valamint a korábbinál egy sokkal hatékonyabb beiskolázási kampány felépítése, melyhez a kommunikációs piac meghatározó szereplőinek szaktudását és igénybe kívánjuk venni.

Melyek a következő időszak fontosabb fejlesztési tervei?

Többféle területen is tervezünk fejlesztéseket, melyből az egyik legfontosabb az infrastruktúra. A mostani épületeink nagy részére ráfér a modernizáció annak érdekében, hogy valóban a XXI. századnak megfelelő környezetet tudjunk biztosítani a hallgatóink számára. Terveink közt szerepel az épületek külső felújítása, szeretnénk építeni a veszprémi alsó kampuszon egy mélygarázst parkosított tetővel, új sportpályákat alakítanánk ki, az egyetem utcai épületeink előtti lebetonozott részt pedig zöldövezeti tanulóparkok, külső oktatóterek váltanák fel.

Ami a kevésbé látványos, de annál hasznosabb fejlesztéseket illeti; bevezetés alatt áll egy saját fejlesztésű informatikai folyamatmenedzsment rendszer, ami az egyetemi ügyintézést fogja leegyszerűsíteni és digitalizálni. Szeretnék eljutni arra a szintre, hogy a lehető legtöbb helyen elektronikus dokumentumokkal dolgozzunk, és kizárólag ott alkalmazunk papír alapú ügyintézést, ahol a jogszabályok ezt megkövetelik.

Vannak terveink egy startup inkubátorház létrehozására is, ahol az egyetem falain belül segítenénk elindulni a fiatal vállalkozásoknak: az ötlettől egészen a piacra lépésig támogatnánk őket képzésekkel, infrastruktúrával és pénzügyi forrásokkal egyaránt, de reményeim szerint az EKF 2023 központi irodájának is a Pannon Egyetem fog helyet biztosítani.

Ha röviden össze kellene foglalnia, mi lehet a Pannon Egyetem hosszú távú sikerességének a titka?

Ahogy Darwin is mondta: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”

Hajas Bálint | Fotó: Kovács Bálint