Reconnecting people
A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa szerepre készülő Veszprémet számos szakember segíti. Egyikük Neil Peterson, aki tagja volt a 2008-as liverpooli szervezői csapatnak, és azóta több EKF-város felkészüléséhez járult hozzá tapasztalataival.

Mi a tapasztalata, milyen hatása van az EKF programnak a turizmusra? Nyilván az adott évben látványos növekedés várható, de mennyire képes hosszú távon hatni, alakítani a vendéglátást?

Az én tapasztalatom Liverpoollal és a többi Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatban az, hogy az adott év segít növelni a turisztikai kínálat mértékét és minőségét, a láthatóság pedig – főleg, ha olyan kiváló turisztikai termékkel rendelkeznek, mint itt Veszprémben és a Balatonnál – még jobban is nő az esemény után. Liverpool esetében már bőven látjuk az utóhatásokat is: a turizmus aránya a gazdaságban az elmúlt húsz évben 2%-ról 15%-ra nőtt.

Az Európa Kulturális Fővárosa program azonban nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosok szempontjából is fontos, és azt hiszem, ezen a téren kulcsfontosságú az emberek bevonása. Kezdjük az önkéntesekkel: hogyan tehető szorosabbá a civil szervezetek közötti kapcsolat, hatékonyabbá a közös munka?

Az Európa Kulturális Fővárosa program lehetőséget ad, hogy elgondolkodjunk rajta: mit jelent számunkra és a közösségünk számára az EKF, és egyfajta küldetést is ad számunkra, hogy másképp csináljunk dolgokat. Több lehetőség adódik az önkéntességre az események miatt, és lehetőség adódik arra is, hogy a barátokkal, családdal együtt turistaként ismerkedjünk a városunkkal – én magam a Liverpool Welcome program keretében rengeteget új dolgot tudtam meg a saját városomról. A fő kérdés, amit feltehetünk magunknak: hogyan tudnék aktívabb részt vállalni a város életében?

Ez 2023-ban különösen fontos, hiszen az elmúlt évtizedben elvesztettük a kapcsolataink nagy részét, folyton a telefonunkat bámuljuk. Most kapunk egy lehetőséget, hogy újra kapcsolatba kerüljünk a természettel, a várossal, egymással, és ez az egymásra találás fontos üzenete a Veszprém-Balaton 2023 programnak.

Mi a tapasztalata a különböző korcsoportokkal? A könyvtári, múzeumi programok főleg az idősebbeket vonzák, az ott dolgozók időnként panaszkodnak is, hogy nehéz elérni a fiatalokat.

Egész Európában talán a legnehezebben megszólítható korosztály a fiatalok, a 18-25 évesek, már ami a kulturális életet illeti. Persze tudjuk, hogy a fiatalokat lekötik a tanulmányaik, meg szeretnek utazgatni is, de hiszem, hogy helyben is lehet olyan programokat kínálni, ami meg tudja szólítani őket. Ezek többnyire zenei rendezvények – az Utcazene Fesztivál, amin több alkalommal is részt vehettem, egy fantasztikus program és az egyik legjobb Európában. Az a benyomásom, hogy a fiatalok több ilyent szeretnének látni. Ehhez aktívan konzultálni kell velük, meg kell kérdezni őket, hogy mi az, amit szeretnének.

Más: otthon, az Egyesült Királyságban hallottam azt az érvet, hogy miközben a nyugdíjasoknak számos kedvezményt biztosítanak – olcsóbban utazhatnak, kedvezményt kapnak a belépőjegyek árából – talán érdemes lenne fordítani a felálláson, és a fiataloknak is ilyen lehetőségeket adni.

Végezetül: mik voltak az első benyomásai Veszprémmel kapcsolatban?

Először 2016-ban jártam Veszprémben, most már negyedik éve járok vissza ide. Először egy csendes, szürke februári hétköznapon érkeztem a városba, és tettem egy sétát, ahogy más városokban is szoktam. Az a benyomásom, hogy itt mély gyökerei vannak a kultúrának, különleges szellemisége van a városnak, különösen a várnak; és különleges kapcsolata van a Balatonnal és a Bakonnyal – és ez remek lehetőséget kínál arra, hogy rendkívüli Európa Kulturális Fővárosa váljon belőle.

Azt hiszem, sokat tud adni az itt élőknek, és ez az egyik legjobb tapasztalatom Európa Kulturális Fővárosaival kapcsolatban: hogy az emberek újra beleszeretnek a városaikba. Ezt üzenem a veszprémieknek is: szeressenek bele újra a városba, mert megérdemli!

Schöngrundtner Tamás / Fotó: Domján Attila