Projekthíradó

Egyre többen választják a falusi életstílust

Az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések felzárkóztatása érdekében jött létre a Magyar Falu Program, amelyben tavaly összesen 150 milliárd forintot különítettek el, idén pedig további 7,5 milliárd fordítható útfejlesztésekre, 5 milliárd forintos keretösszeggel pedig elindult a falusi civil alap is.

A Veszprémhez közeli 24 kistelepülés között nem volt olyan 2019-ben, amely ne részesült volna a Kormány ezen támogatásából. A térségben összesen 850 millió forintból újultak meg többek közt óvodák, bölcsődék, járdák és orvosi rendelők.

A Magyar Falu Programnak is köszönhetően a kistelepülések lakosságszám-görbéje az évtizedes csökkenés után már fejlődő pályára állt, ezt a KSH adatai is alátámasztják. Ahogy Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár megfogalmazta veszprémi sajtótájékoztatóján: a cél az, hogy ne életminőség, hanem életstílus kérdése legyen falun élni.

Brüsszelben is lobbizik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az állattartó gazdaságokra 2020-ban az egyik legnagyobb veszélyt a sertéspestis jelenti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara éppen ezért már 2018-ban elindította azt a monitoring rendszerét, amely a gazdák folyamatos tájékoztatása mellett igyekszik megóvni a hazai gazdaságokat.

Sövényházi Balázs, a NAK Veszprém megyei elnöke az idei tervek között a veszélyhelyzet elhárítása mellett számos újító gondolatot is megfogalmazott. A kamarai tagság már önmagában előnyt jelent a gazdáknak, hiszen a folyamatos képzések, programok mellett az érdekérvényesítő képességük is erősebb a tagoknak.

A hazai döntéshozás mellett Brüsszelben is jelen van a NAK, a jelenlegi legfontosabb feladata pedig elérni azt, hogy a következő hétéves uniós programozási ciklusban minél nagyobb támogatás jusson a magyar gazdálkodóknak.

Területi Innovációs Platform jött létre a Pannon Egyetemen

11 budapesti és 4 vidéki egyetem csatlakozása után a Pannon Egyetemen is megalapult a Területi Innovációs Platform, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közös, a kutatás-fejlesztést, a vállalati gondolkodást, a piaci igényeket és az egyetemek innovációs képességét összekötő projektje. A platform célja, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek lehetőséget biztosítanak az innovációs szakpolitikai irányok megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői között pedig olyan együttműködések alakuljanak ki, amelyek hosszú távon elősegítik az ország versenyképességét. A Pannon Egyetem évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol a gazdasági szereplőkkel és erős kutatási potenciállal rendelkezik, a platform azonban egészen új szintre emeli K+F+I tevékenységét, melyhez már országosan találhat vállalati partnereket.

Huszonegy naperőművet épített az MVM az Észak-Dunántúlon

Országosan összesen 110, az Észak-Dunántúlon pedig 21 új naperőművet épített meg az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft., mellyel a cég Magyarország legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelője lett. Ebből hét erőmű ráadásul a közvetlen közelünkben fekszik: egy Nagyvázsonyon, kettő-kettő pedig Öskün, Várpalotán és Veszprémben. Az újonnan létrejött építményekkel nemcsak a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető jelentősen, eleget téve az uniós előírásoknak is, de Veszprém klímastratégiájának megvalósításáról is jól bizonyítható, hogy nem csak papíron működik. Az észak-dunántúli projekt eredményeként a megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség átlagos értéke évente 47 688,51 GJ-lal emelkedik, az üvegházhatást okozó gázok csökkenése pedig átlagosan évi 12 923, 59 tonnával csökken.

Bertalan Melinda, Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, Kovács Bálint