Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.

Bevallom őszintén, annak idején, amikor továbbtanulás előtt álltam, nem gondolkodtam a szakképzésben. Milyen a mostani trend, hogyan vélekednek a fiatalok és a szülők erről a lehetőségről?

Jelentős energiákat kell fektetnünk a közgondolkodás formálásába. Fel kell vázolnunk a szakképzésben rejlő perspektívát a gyerekek, a szülők és az általános iskolai pedagógusok körében egyaránt. Ma már egészen mást jelent szakmunkásnak vagy technikusnak lenni, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Megváltozott a termelői környezet, jelentősen fejlődött a technikai háttér és ezzel párhuzamosan magasabbak a munkáltatói elvárások egy pályakezdő szakemberrel szemben. A nagyobb hozzáadott értékű munka elvégzéséhez pedig új készségek elsajátítására van szükség az oktatási rendszerben.

Megfigyelhető tendencia, hogy egy jól képzett szakember sokkal sikeresebb karrierívet futhat be, mint aki egy kevésbé versenyképes egyetemi diplomával próbál boldogulni. A szakmákban rejlő lehetőségeket kell láthatóvá és érthetővé tennünk az általános iskolások körében. Ezen dolgozunk majd a következő években.

Mi a mostani tendencia, emelkedik a szakképzésben résztvevők száma, vagy csökken?

A Veszprémi Szakképzési Centrumban évek óta stagnáló tanulólétszámot láthatunk. A 8 tagintézményünkben közel 4000 diák tanul a nappali képzési rendszerben, emellett 600-an vesznek részt a felnőttoktatási kurzusainkon. Ugyanakkor egyre nagyobb a piaci igény a jól képzett munkaerőre, ezért vannak olyan stratégiai ágazatok, ahol szeretnénk több tanulót bevonni a képzéseinkbe.

A szakképzési rendszer túl van egy nagyobb szervezeti átalakításon. Melyek voltak a legfontosabb újítások és hol tart most ez a folyamat?

A 2019-es év legnagyobb változása a kancellári rendszer bevezetése volt. A szakképzési centrumokat a főigazgatók és a kancellárok kettős vezetéssel irányítják. Mind a munkáltatói jogkörök, mind pedig a felelősségi körök párhuzamosan jelennek meg a működési modellben. A főigazgató felel az oktatás szakmai programjának megvalósításáért, a kancellárok irányítják a pénzügyi, gazdálkodási, műszaki, üzemeltetési és jogi területeket. Fontos célkitűzés a menedzseri szemlélet erősítése, a működési és gazdálkodási hatékonyság növelése. Az üzemeltetési területen jelentősebb átalakításokra lehet számítani a következő félév során.

Sokszor halljuk az Ipar 4.0 kifejezést a szakképzés kapcsán is. Ez a fogalom mit takar?

Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalomra utal, amely a gyártási folyamatokban történő változásokat jelenti. Az információs technológia és az automatizálás egyre nagyobb mértékben összekapcsolódik, teret nyer a robotika és a mesterséges intelligencia. Ezzel összefüggésben új szakmák jelennek meg a piacon, ezekhez az új szakmákhoz pedig új kompetenciák elsajátítása szükséges.

Tehát még mindig az ember áll a gép felett.

Természetesen, a szakképzett ember. Ezért az elmúlt években átfogó állapotfelmérés zajlott a hazai szakképzés területén. A beazonosított problémákra és az ipar 4.0 kihívásaira válaszul készült el a szakképzés 4.0 stratégia, amely egy új törvény alapjait jelentette. A legnagyobb problémát a tanerőhiány, a korszerűtlen eszközpark és a tanulók magas lemorzsolódása jelenti. A változás érdekében a szakképzés mind tartalmában, mind pedig szerkezetében megújul a következő tanévtől.

A képzésekben a projekt szemléletű oktatás erősödik majd, a gyakorlati képzés hangsúlyosabban jelenik meg a tananyagban, átláthatóbb lesz a képzéskínálat, a technikusi végzettség pedig növeli a felsőoktatási intézményekbe való bejutás esélyét. Jelentős változás, hogy a szakképzési centrumokban oktatók 2020. július 1-jével a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alatt dolgoznak majd. A rugalmasabb foglalkoztatási forma lehetőséget biztosít a bérek differenciálására, a magasabb teljesítmény elismerésére.

Hogy néz ki most egy szakképzésben résztvevő diák "karrieríve"?

Az új képzési struktúra orvosolni igyekszik a korábbi hiányosságokat. Országos átlagban a szakgimnáziumi hallgatók csupán 46%-a szerzett szakmai képesítést az érettségit követően, a 4+1 éves képzési rendszerben a diákok többsége nem folytatta tanulmányait az érettségi vizsga után, így többségük szakma nélkül maradt. Az intézmények ennél fogva nem megfelelően látták el funkciójukat. A következő tanévtől a szakgimnáziumok helyébe a technikumok lépnek, amelyek 5 éves, osztatlan képzéseket kínálnak. Az első két évben a hangsúly az elméleti oktatáson, valamint a közismereti tárgyak tanulásán lesz.

A következő három évben a gyakorlati képzés kerül túlsúlyba, ahol kiemelt cél a vállalatokkal való szoros együttműködés, a duális képzés erősítése. A képzés során a tanulóknak lehetőségük lesz munkaszerződés megkötésére, így a tanulmányi időszak alatt már jövedelemre is szert tehetnek. A képzés érettségivel zárul, ahol a kötelező tantárgyak mellett az 5. érettségi tárgy a szakmai tárgy lesz. Ez a tárgy emelt szintű érettséginek számít, így a tanulók érettségivel, technikusi végzettséggel és jelentős pluszpontokkal végeznek a technikumokban. Ez jelentősen megkönnyíti nekik a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás lehetőségét. A technikumok mellett a szakképző iskolákba tudnak majd jelentkezni a végzős nyolcadikosok, ahol a 3 éves képzés végén szereznek majd szakmai képesítést.

Milyen ütemben változik a piac igénye az új szakemberekre? Hány évente kell átlagosan felülvizsgálni a képzéseket?

Fontos, hogy a képzéskínálatot a külső környezet változásaihoz igazítsuk. Magyarországon az elmúlt években tartós gazdasági növekedés és jelentős technikai fejlődés volt tapasztalható. Ennek fenntartásához elengedhetetlen az innováció mind a vállalatok működésében, mind pedig az oktatás területén. Az új szakképzési törvény felülvizsgálta a szakmai képzéskínálatot és a döntéshozók jelentős egyszerűsítés mellett döntöttek. A korábbi 759 OKJ szakma helyett 174 alapszakma került meghatározásra. A cél azt volt, hogy átláthatóbb, a 21. századi kihívásokhoz igazodó szakmajegyzék kerüljön bevezetésre.

Melyek voltak 5-10 éve a népszerű szakmák, melyek most és előreláthatólag mik lesznek pár év múlva?

Az elmúlt időszak tendenciája, hogy az ipari termelés átalakulásával a betanított munkások aránya csökken, a magasabb hozzáadott értékű szakmunkások jelentősége pedig nő. A jövő technikusainak újfajta kihívásokkal kell majd szembenézniük, amely magasabb minőségű szaktudást és újfajta kompetenciák elsajátítását teszi szükségessé. Magyarországon az autóipari szereplők gazdasági jelentősége domináns, ezért az elektronika, gépészet és járműgyártás ágazatokban tanulók előtt egy nagyon sikeres pályakép áll. A turizmus-vendéglátás ágazatban jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek a foglalkoztatók, nagy az igény a jól képzett, idegennyelvet beszélő munkaerőre.

Ha jól értem, a szakképzési rendszer és a piaci szereplők kölcsönösen kiegészítik egymást. Veszprémben mennyire nyitottak a centrum felé?

Alapvetően nyitottak és várják a kezdeményezőkészséget a Centrum oldaláról. Számos jövőbe mutató egyeztetés történt az elmúlt fél évben. Mind a vállatok, mind pedig a Centrum számára fontos a megfelelő partnerség kialakítása, az együttműködésből fakadó előnyök minél hatékonyabb kihasználása. A Pannon Egyetemmel eddig nem volt érdemi kapcsolat, ezen is szeretnénk a jövőben változtatni úgy, hogy minél inkább kiaknázzuk egymás erősségeit egy közös stratégia mentén.

Mennyire van szabad mozgástere a szakképzési centrumoknak a képzési portfólió összeállításánál? Nemzeti stratégiát kell követni, vagy a helyi gazdasági szereplők igényeire alapoznak inkább?

Alapvetően nekünk a helyi gazdasági szereplők igényeit kell kielégíteni. Fontos, hogy minél inkább kereslet vezérelt képzési kínálatot nyújtsunk.

Milyen az infrastrukturális háttér mindehhez Veszprémben?

Ahhoz, hogy igazán vonzóvá tudjuk tenni iskoláinkat, nagyon fontos az intézmények folyamatos karbantartása, a megfelelő szintű tanulókörnyezet biztosítása. Ezen a területen van tennivalónk, de vannak már most is látható eredményeink. A 2019-es évben sikerült a Centrumnak úgy gazdálkodnia, hogy lehetőség adódott önerőből több intézményben kisebb-nagyobb felújításokat elvégezni. A következő években pedig a Modern Városok Program keretén belül az Iparos Park projekt fejlesztéseinek köszönhetően a Jendrassik – Venesz Szakgimnáziumban megújul a meglévő tanműhely, emellett korszerűsítjük az oktatási szárnyakat is.

Ha Ön most állna fiatalként a továbbtanulás előtt, opció lenne a szakképzés?

Mindezek tudatában egészen biztos, hogy számításba venném ezt a lehetőséget is.

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint