Rózsadomb helyett Rózsakert
Hamarosan nem kell Budapestig menni, ha egy különösen energiatakarékos házba költöznénk, ugyanis 2016 nyarára épülhet meg az a majdnem önfenntartó négylakásos családi társasház Veszprémben, amelyhez hasonlót ekkora méretben még nem építettek a régióban.

A veszprémi Rózsa utcában olyan beruházást tervez megvalósítani idén az ArchiCont Kft., amelynek energetikai értékei közelítenek a passzív házakéhoz. A ház megálmodója Soós Norbert, aki elmondása szerint a tervezéskor mindenképp családias hangulatú és méretű épületben gondolkodott, szem előtt tartva a fenntarthatóságot, a zöld környezetet, a magas minőséget és az exkluzivitást.

Aki minden hónapban kap befizetni való rezsiszámlát, tudhatja, hogy a legnagyobb energiafogyasztók az épületek, így az egyik legnagyobb környezetszennyezők is. A világ majdnem minden területén egyre hangsúlyosabb szerepet kapó természet- és környezetvédelem azonban nem kerülte el az építészet területét sem. Nyugati mintára egyre többen ismerik fel itthon is, hogy az új építésű energiatakarékos házak üzemeltetése és fenntartása jelentős és észrevehető különbségeket okoz a havi számlán, ugyanis az ilyen jellegű épületek és lakások jóval gazdaságosabban üzemeltethetők, és nem minden esetben drágábbak a piacon gombamód szaporodó lakóparkokhoz és házakhoz képest.

Az EU kötelez
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Az épületeket energiafelhasználásuk szerint külön kategóriákba sorolták. Minimum követelmény a C kategória – ezek a még jelenleg megfelelő energetikai minőséget képviselő épületek. Ami ennél korszerűbb, az B, A vagy A+ kategóriás, a másik irányba pedig I betűjelzésig folytatódik a skála.

Passzívház
Ezek közül kétségkívül a legismertebb alacsony energiaigényű háztípus az úgynevezett passzívház, ez itthon is A+ jelű. Azokat a családi házakat, társasházakat, középületeket hívjuk így, amelyek megfelelnek a szigorú követelményeknek és a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítésével rendelkeznek. Ezek belső klímája képes egész évben kellemes komfortot biztosítani hagyományos fűtési rendszer nélkül.

Magyarországon az ilyen épületek száma nem éri el a húszat sem. Amennyiben azonban a veszprémi Rózsakert Társasház névre keresztelt épület megépül, közel fog állni a passzívház energetikai besoroláshoz, és azonnal meg fog felelni a 2020-as, évről-évre egyre szigorodó minimális előírásoknak.

A Rózsakert Társasház
A belvároshoz közeli 640 négyzetméteres ingatlanon egy olyan négylakásos társasházat alakít ki az ArchiCont Kft., melyhez hasonló méretűt eddig csak Budapest elit negyedeiben húztak fel. A lakások közül a kisebbek 63 és 65 m2, míg a nagyobbak 83 és 87 m2 alapterületűek lesznek, jellemzően nagy ablakokkal, nagy terekkel, gardróbokkal, háló- és gyerekszobákkal. És ami még fontosabb: rengeteg zöldfelülettel. A földszinti lakásokhoz 73 és 140 m2 kert, a felsőkhöz terasz és megközelítőleg 50 m2 tetőterasz – ami alkalmas grillkonyha vagy akár jacuzzi telepítésére is –, továbbá extenzív zöldtetők tartoznak majd. A földszinten elhelyezkedő két lakás akadálymentesített.

Nyáron is hűs
A háromszintes társasházat 30 cm vastagságú tégla falazattal és 18 cm vastag monolit vasbeton födém szerkezettel tervezik, ahol a hőszigetelést a külső falakon 20, míg a zárófödémen 30 cm vastag EPS polisztirol réteg biztosítja majd. Ez a kialakítás nagyban segít majd a túlmelegedés ellen, így a nyári forróságban is úgy érezheti magát az ember a házban, mintha egy hűs templomban járna. A fűtés lakásonként külön, a legújabb generációs kondenzációs zárt égésterű kombinált (fűtés és melegvíz-ellátás) gázkazánokkal tervezett. A kémény egy úgynevezett turbó gyűjtőkémény lesz, belül samott béléscsővel.

A ház hidegburkolásához ragasztott kerámia burkolatokat használnak majd, a teraszokon Gres anyagú, míg a tetőteraszokon mosott felületű betonlapokat, belül pedig laminált parkettát helyeznek le. A fürdők és mellékhelyiségek használt levegőjének elvezetését nyílászárókon keresztül, míg a nyílászáró nélküli második mellékhelyiségek szellőzését önálló elektromos ventilátoros elszívással oldják meg, a konyhákban pedig igény esetén biztosítják a szagelszívó kivezetését. A homlokzati nyílászáróknál környezetbarát lazúrral előkezelt fát alkalmaznak, a szerkezet U-értéke 0,9 W/m2K (üvegezés 0,5W/m2K), a belsők pedig utólag beépített, igényes dekorajtók. A vízellátás lakásonként külön mérhető, szakaszolható. A tervezett épület energetikai besorolása a legmagasabb fokozatokat célozza meg. A téli fűtés és a nyári hűtés biztosítására a beruházó tervbe vette a megújuló energiák alkalmazását is.

A társasházat a Rózsa utca 23. szám alatt húzzák majd fel, amelynek kertvárosi és belvároshoz közeli elhelyezkedése két közelben levő iskola miatt ideális lehet családoknak és ingázó üzletembereknek egyaránt, hiszen viszonylag közel van Budapest, az osztrák határ sincs messze, és a Balaton is egy kőhajításnyira van csupán. Az építkezés márciusban indul, a lakások nyár végére beköltözhető állapotba kerülnek.

A tervező szerint nem vállalják túl magukat a Rózsakert veszprémi megépítésével. Épp ellenkezőleg: helyi lakosként Norbert úgy látja, hogy nem kell mindenáron Budapesten, vagy a meredeken dráguló Balatonfüreden építkezni, hiába lehetne drágábban ott értékesíteni. Véleménye szerint Veszprém is megérdemel egy ilyen színvonalú társasházat, amelyre kereslet és igény is mutatkozik. Az ArchiCont Kft. műszaki igazgatója úgy látja, hogy ha a Rózsakert Társasház sikeres tud lenni, a jövőben még több hasonlót építenek majd Veszprémben.

Gesztesi Ákos | Fotó: Domján Attila, ArchiCont